Szeptember végén munkához látott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, és rögtön négy nagy horderejű ügyet vett át. Az egyik egy korábbi miniszterhez és állami beruházásokhoz kapcsolódik. De hogyan lehet egyáltalán „visszaszerezni” a közvagyont? Nyomozóhatóság ez, ellenőrző szerv, vagy valami teljesen új? Összeraktuk, mit enged a törvény, és mi az, amit a hivatalnak még bizonyítania kell a gyakorlatban.
A hivatal neve elsőre azt sugallhatja, hogy valahol már listázzák a visszaveendő ingatlanokat és bankszámlákat. Nem így működik. A feladata először annak feltárása, hogy közvagyon került-e ki jogellenesen az állam vagy az önkormányzat köréből, hová vezethetett a pénz útja, és milyen eljárással lehet azt biztosítani vagy visszaszerezni. A törvény ehhez vizsgálati, nyomozási és vádképviseleti jogokat is ad a szervezetnek.
Brüsszel is aggódik a gázárak miatt: Magyarországon is drágább lehet a tél?
Mi számít közvagyonnak?
Nemcsak egy állami épület vagy egy önkormányzati telek. A törvény a közvagyon körébe sorolja többek között az állam és az önkormányzatok pénzügyi eszközeit, követeléseit és céges részesedéseit is. A hivatal vizsgálhat közbeszerzéseket, támogatásokat, koncessziókat, állami és önkormányzati cégeket, valamint uniós pénzből finanszírozott projekteket.
A gyakorlatban ez például azt jelentheti, hogy egy állami szerződésnél nem állnak meg a nyertes cég nevénél. Megnézhetik a szerződések és kifizetések láncolatát, az alvállalkozókat, a tulajdonosi kapcsolatokat, valamint azt, hogy végül kinél jelent meg a pénz vagy a vagyon. Ez a törvényben leírt lehetőség, nem állítás arról, hogy bármely konkrét ügyben már feltárták volna a teljes pénzutat.
Mit tehet a hivatal, ha gyanús ügyet talál?
A működésnek több lépcsője lehet:
- Vizsgálódhat. Iratokat, szerződéseket és adatokat kérhet be, nyilatkozatot kérhet, helyszíni vizsgálatot tarthat, és a releváns elektronikus adatokat is megvizsgálhatja.
- Más szerv eljárását kezdeményezheti, vagy bizonyos ügyekben maga indíthat büntetőeljárást.
- Átvehet folyamatban lévő, a hatáskörébe tartozó bűnügyeket. Szeptember 27-től erre is jogosult.
- Nyomozhat és vádat képviselhet. Vagyis egy ügyet nem feltétlenül kell a feltárás után teljes egészében más hatóságnak átadnia.
Van egy különösen erős eszköze is: meghatározott feltételek mellett közvagyonvédelmi felügyelet alá vonhat egy céget. Az így kijelölt felügyelő betekinthet a cég pénzügyeibe, és a határozatban megszabott körben akár vagyoni kötelezettségvállalásokat is ellenjegyezhet. Ez arra szolgálhat, hogy a vitatott vagyon ne tűnjön el, amíg az eljárás tart. A felügyelet elrendelésének törvényi feltételei vannak, és a fenntartását hathavonta felül kell vizsgálni.
A vizsgálat, a vagyon biztosítása és a végleges visszaszerzés három különböző állomás. Attól, hogy a hivatal bejelent egy ügyet vagy vizsgál egy céget, a kérdéses vagyon még nem kerül automatikusan vissza az államhoz.
Miért lett most hirtelen ennyire látható?
A hivatal szeptember 28-án négy folyamatban lévő ügy átvételét jelentette be. Ezek a közlése szerint:
- munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzéséhez kapcsolódó, feltételezett befolyással üzérkedés;
- önkormányzati parkfenntartási és közétkeztetési szerződésekhez kapcsolódó korrupciógyanú;
- állami tulajdonú vállalatot és állami beruházásokat érintő korrupciógyanú;
- egy állami intézmény több mint 3,6 milliárd forintnyi kommunikációs és rendezvénykiadásának vizsgálata.
A harmadik ügy miatt kerülhetett elő a korábbi kormányzati szereplő kérdése. A hivatal közleménye szerint az a gyanú, hogy egy volt miniszter állami vállalati és államilag finanszírozott beruházások szerződéseiért cserébe, közvetítőkön keresztül többmilliárdos jogtalan előnyhöz juthatott. Ez nyomozati állítás, nem bizonyított tény és nem bírósági ítélet. A közleményből az sem következik, hogy az említett összeg már visszakerült volna a közvagyonba.
Visszatért az indiánnyár, de az eső nagyon hiányzik: ilyen idővel indul az október
Ki vezeti, és mennyire független?
A hivatal elnöke Unger Anna. A vezetőket az Országgyűlés kétharmados többséggel, hat évre választja meg. A jogszabály független intézményként határozza meg a szervezetet; az elnöknek évente nyilvános beszámolót kell benyújtania az Országgyűlésnek az eljárások számáról, típusáról és eredményéről.
A törvényi függetlenség fontos keret. Hogy ez a gyakorlatban mennyit ér, azt az eljárások fogják megmutatni: milyen ügyeket vizsgál meg, mennyire következetesen dolgozik politikai oldaltól függetlenül, és a látványos bejelentésekből lesz-e bizonyítható ügy, bírósági döntés és ténylegesen visszaszerzett vagyon.
Mikor derül ki, hogy működik-e?
Az első négy ügy átvétele kezdet, nem eredménylista. Egy nagy közpénzes ügyben sok év szerződéseit, kifizetéseit és tulajdonosi kapcsolatait kellhet feltárni. A hivatal közvagyonvédelmi vizsgálatára főszabály szerint hat hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben meghosszabbítható; egy büntetőeljárás és az esetleges per ennél jóval tovább tarthat.
Olvasóként ezért három kérdést lesz érdemes figyelni a következő hónapokban: mit sikerült bizonyítani, milyen vagyont sikerült ténylegesen biztosítani vagy visszaszerezni, és hogyan zárulnak az ügyek. A hivatal neve nagy ígéret. A mérce végül az lesz, kerül-e belőle valóban vissza közpénz.
