Mi történik, amikor valaki letartóztatásba kerül? Kap rabruhát, egész nap a cellájában ül, vagy mehet könyvtárba és nézhet tévét? Megnéztük a büntetés-végrehajtás szabályait és egy intézet részletes napirendjét. A legmeglepőbb talán az, hogy odabent is vannak egészen hétköznapi dolgok – reggeli, mosás, olvasás –, csak éppen szinte egyiknek sem az időpontjáról vagy a módjáról a fogvatartott dönt.
Mielőtt belépnénk képzeletben a zárkába, egy különbséget érdemes tisztázni. Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat. Ezt követően az érintettet szabadon engedik, vagy a bíróság elrendeli a letartóztatását. Az alábbiak a büntetés-végrehajtási intézetben töltött letartóztatásról szólnak. Aki itt van, még nem feltétlenül kapott bűnösségét kimondó ítéletet.
Kap új ruhát, amikor bekerül?
Nem automatikusan kap rabruhát. A letartóztatott viselheti a saját ruháját. A befogadáskor átvizsgálják a holmiját, a magánál nem tartható tárgyakat letétbe helyezik, fénykép és ujjlenyomat készül, majd egészségügyi vizsgálat következik. A hozzátartozó az első 72 órában ruhát és tisztálkodószert is bevihet neki.
A gardróbot azért nem költöztetheti be. A szabály szerint az évszaknak megfelelő felsőruházatból és lábbeliből egy váltásra valót tarthat magánál. Ha nincs megfelelő saját ruhája, vásárolhat a letéti pénzéből, vagy kérhet a csomagküldésre jogosultaktól. Ha ez sem megoldható, kérelmére az intézet segélyként évszaknak megfelelő polgári ruhát ad. A saját ruhája mosását is lehetővé kell tenni.
Brüsszel is aggódik a gázárak miatt: Magyarországon is drágább lehet a tél?
Hányszor eszik egy nap?
Reggeli, ebéd, vacsora: napi három étkezési lehetőséget kell biztosítani, amelyek közül legalább egy meleg étel. A büntetés-végrehajtás étkeztetési szabálya is ezt a három részétkezést nevezi meg. Az étlapot és az étkezések pontos idejét már az adott intézet rendje határozza meg.
Egy nyilvános intézeti napirendben például 7 óra körül van reggeli, délben ebéd, 17 óra körül vacsora. Ez jó kép arról, mennyire kötött egy nap, de nem országos menetrend: máshol eltérhetnek az órák. A fogvatartott az engedélyezett keretek között intézeti vásárlással vagy szabályosan rendelt csomaggal egészítheti ki az ellátását. Otthonról feladott élelmiszercsomag viszont nem kerülhet be; élelmiszert az intézeti kínálatból lehet rendelni.
Mikor jöhet ki a zárkából?
Legalább napi egy óra szabad levegőn tartózkodást biztosítani kell a letartóztatott számára. Ez jellemzően az intézet sétaudvarán, felügyelet és előre meghatározott beosztás szerint történik. Nem azt jelenti, hogy kedve szerint kisétálhat az udvarra, amikor úgy érzi, ráférne egy kis levegő.
A zárkát más okból is elhagyhatja: például ügyvédi beszélő, látogatás, egészségügyi ellátás, engedélyezett foglalkozás vagy eljárási cselekmény miatt. Hogy ezekből mennyi jut egy adott napra, az már az intézettől és az egyéni helyzettől függ. Nincs olyan általános szabály, hogy minden letartóztatott reggeltől estig a cellában ül, de olyan sem, hogy a nap nagy részében szabadon járhat az épületben.
Mit csinál egész nap, ha nincs munkája?
Sok idő telhet a zárkában. Egy közzétett intézeti napirendben 6 órakor ébresztő, utána tisztálkodás, ágyrendezés és létszámellenőrzés következik. A napban étkezések, takarítás, ütemezett séta, szabadidő, újabb ellenőrzések és esti takarodó szerepelnek. A „szabadidő” itt nem szabad mozgást jelent: azt, hogy a megengedett tevékenységekkel töltheti az időt a kijelölt helyen.
Lehet olvasni. Az egyik intézet házirendje például két saját könyv zárkában tartását engedi a tankönyveken felül, a könyvtárból pedig egyszerre három könyv kölcsönzését írja le. Levelet lehet írni, újságot olvasni, és intézettől, besorolástól, engedélyektől függően képzésen, sport- vagy más foglalkozáson is részt lehet venni. A könyvtár használatának és a könyvek számának részletei helyi szabályok, ezért nem mindenütt pontosan ezek a számok érvényesek.
Őrizetbe vették Hankó Balázst: mi bizonyított az NKA-ügyben, és mi lehet a folytatás?
Tévét nézhet?
Igen, lehetséges, de a tévé nem korlátlan személyes szolgáltatás. Egy intézet nyilvános házirendje szerint állami tulajdonú készülékeket biztosítanak a zárkákban, és egy zárkában egy tévé lehet. A műsort a zárkaközösség a napirenddel összhangban nézheti; ellenőrzéskor és a zárka elhagyásakor ki kell kapcsolni. Saját készüléket ugyanott csak kivételesen, parancsnoki engedéllyel lehet bevinni. Más intézetben a készülékek elérhetősége és a nézés rendje eltérhet.
Saját okostelefon és szabad internetezés viszont nincs. A kapcsolattartókkal az intézet által biztosított készüléken, meghatározott időkeretben lehet telefonálni; az engedély nélküli mobil tiltott tárgy. Látogatót is lehet fogadni, de előzetes regisztrációval, szabályozott alkalmakon, adott esetben üvegfallal elválasztott beszélőben.
És ezt hogyan viseli az ember az első napokban?
A fizikai környezetet szabályok írják le, az egyes emberek érzéseit viszont nem lehet kívülről megmondani. Az első napokban egyszerre kell alkalmazkodni az ismeretlen helyhez, a kötött napirendhez és ahhoz, hogy a családdal sem lehet bármikor beszélni. Ráadásul a letartóztatott nem tudja biztosan, mikor és milyen döntéssel zárul a fogvatartása.
Egy több mint háromezer fogvatartottat vizsgáló brit kutatásban a lelki megterhelés az első héten volt a legmagasabb. A kutatók a letartóztatásban lévőknél az eljárás jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot is lehetséges teherként azonosították. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki ugyanúgy reagál. Azt viszont jól mutatja, miért lehet különösen nehéz a kezdet: a nap szinte minden perce be van osztva, miközben a legfontosabb kérdésre – hogy meddig tart ez – nincs azonnali válasz.
