A Balaton egyik leglátványosabb sporteseménye, a Kékszalag idén már a rajt előtt szolgált egy váratlan fordulattal. A szokatlanul alacsony vízállás miatt módosítani kellett az 58. Kékszalag útvonalát: a keszthelyi pályajelet 1600 méterrel keletebbre helyezik, hogy a mélyebb merülésű, klasszikus vitorlások is biztonságosan teljesíthessék a tókerülést.
A verseny ettől természetesen nem lett kevésbé komoly. Július 30-án ismét több száz vitorlás indulhat el Balatonfüredről, a leggyorsabb katamaránoktól a hagyományos balatoni hajókig, és miközben az élmezőny az abszolút győzelemért hajt, a mezőny jelentős része akár két napon át küzdhet a széllel, a sötéttel és időnként a teljes szélcsenddel. Az idei Kékszalagról összeszedtünk minden fontos tudnivalót.
Július 30-án rajtol az 58. Kékszalag Balatonfüredről
A 2026-os Kékszalagot július 30-án rendezik meg, a verseny központja és a rajt helyszíne a hagyományoknak megfelelően Balatonfüred. A Kékszalag Európa legrégebbi ma is megrendezett tókerülő vitorlásversenye: az első futamot 1934-ben tartották, a balatoni pálya pedig több mint 150 kilométeres.
A klasszikus útvonal Balatonfüredről a tó keleti medencéje felé vezet, majd Balatonkenese és Siófok érintése után a mezőny egészen Keszthelyig vitorlázik, végül visszatér Balatonfüredre. Papíron ez egyszerűen egy tókerülésnek hangzik, a valóságban azonban a Balaton kiszámíthatatlan szélviszonyai miatt két egymást követő év versenye szinte soha nem ugyanolyan.
Előfordul, hogy a leggyorsabb hajók néhány óra alatt végigszáguldanak a tavon, miközben a mezőny hátsó része akár 48 órán keresztül is versenyben lehet. A Kékszalag hivatalos oldala is kiemeli, hogy a verseny nem kizárólag a profi katamaránokról szól: több száz hajó és legénység számára már maga a teljesítés is komoly kihívás.
Miért kellett most hozzányúlni az útvonalhoz?
A 2026-os változtatás oka a Balaton alacsony vízállása. A Magyar Vitorlás Szövetség döntése szerint a keszthelyi bóját az eredeti helyéhez képest 1600 méterrel keletebbre teszik át. A módosításra elsősorban a nagyobb merülésű, hagyományos klasszikus vitorlások miatt van szükség.
Ez fontos különbség, mert a Kékszalag mezőnye rendkívül vegyes. Ugyanazon a versenyen indulnak modern, elképesztő sebességre képes többtestű hajók és olyan klasszikus vitorlások, amelyek teljesen más mérettel, tömeggel és merüléssel rendelkeznek. Ami egy könnyű katamarán számára biztonságosan hajózható víz, az egy mélyebbre nyúló tőkesúlyos hajónál már problémát jelenthet.
A pályamódosítás tehát nem egy látványos újítás vagy taktikai kísérlet, hanem biztonsági döntés. A szervezők célja, hogy a klasszikus hajók se kerüljenek veszélybe a keszthelyi fordulónál, és ugyanúgy teljesíthessék a versenyt.
Nem egyszerűen az nyer, akinek a leggyorsabb hajója van
Kívülről nézve könnyű azt gondolni, hogy a Kékszalag egy 150 kilométeres gyorsasági verseny, ahol a legmodernebb hajó előbb-utóbb egyszerűen elhúz mindenki mellett. A Balaton azonban rendszeresen átírja ezt a logikát.
A szél egyik medencében teljesen eltűnhet, miközben néhány kilométerrel arrébb más hajók már frissülő szélben haladnak. Egy rosszul választott útvonal, egy kihagyott szélcsík vagy néhány kilométeres taktikai tévedés órák alatt felépített előnyt tüntethet el.
Éjszaka mindez még nehezebb. A legénységeknek a hajó sebessége mellett a navigációval, a többi versenyzővel és a folyamatosan változó időjárási helyzettel is foglalkozniuk kell. A Kékszalag ezért legalább annyira taktikai és állóképességi verseny, mint technikai csata.
A Fifty-Fifty az elmúlt években gyakorlatilag uralta a Balatont
Ha az utóbbi évek Kékszalagjairól beszélünk, egy hajó nevét nehéz megkerülni. A Fifty-Fifty 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is megnyerte az abszolút versenyt, tavaly ráadásul új pályarekorddal ért célba.
A kétárbocos magyar fejlesztésű katamarán évek óta az egyik legnagyobb favorit, de a Kékszalagon éppen az a veszélyes, ha valakit előre biztos győztesnek nevezünk. A technikai problémák, az időjárás és a balatoni széllyukak rendszeresen okoznak drámai fordulatokat.
A 2025-ös versenyen 479 hajó rajtolt el, miközben a Fifty-Fifty új időrekordot állított fel. Az 58. Kékszalag egyik legnagyobb kérdése ezért az lesz, hogy folytatódik-e a hajó győzelmi sorozata, és lehet-e még tovább javítani az egy évvel korábban elért rekordot.
Miért ekkora szám egyáltalán a Kékszalag?
A Kékszalag nem egy zárt profi vitorlásverseny. Több mint harminc hajóosztály képviselői indulhatnak rajta, a modern versenygépektől a balatoni klasszikusokig. A verseny története 1934-ig nyúlik vissza, és mára Európa egyik legfontosabb tókerülő regattájává vált.
Éppen a mezőny mérete és változatossága adja a különlegességét. Mire az abszolút győztes befut Balatonfüreden, a mezőny jelentős része még messze járhat a céltól. Miközben az első hajók percekért és rekordokért versenyeznek, más legénységek számára az a cél, hogy 48 órán belül egyáltalán körbeérjenek.
Talán ezért működik ennyire jól nézőként is. Nem kell érteni a vitorlázás minden szabályát ahhoz, hogy látványos legyen, amikor több száz hajó egyszerre indul el Balatonfüred elől.
Otthonról is lehet követni, merre járnak a hajók
A verseny hivatalos oldalán idén is elérhető lesz a nyomkövetés, így a hajók helyzete online követhető. A Kékszalag oldalán külön időjárási felület és élő közvetítés is helyet kapott.
Ez különösen éjszaka válik érdekessé, amikor a partról már alig látni valamit a versenyből, a térképen viszont pontosan követhető, ki merre próbál szelet találni, és hol kezd szétszakadni a mezőny.
Az idei verseny már a rajt előtt különleges lett
Az 58. Kékszalag még el sem kezdődött, de az alacsony balatoni vízállás máris beleszólt a versenybe. A keszthelyi bója áthelyezése önmagában nem forgatja fel teljesen a tókerülést, mégis jól mutatja, mennyire a Balaton diktál ezen a versenyen.
Július 30-án több száz hajó indul majd el Balatonfüredről, a Fifty-Fifty az ötödik egymást követő abszolút győzelméért szállhat harcba, a mezőny pedig egy kissé módosított pályán próbálja teljesíteni Európa egyik leghíresebb tókerülő versenyét.
A többit pedig, ahogy szinte minden évben, valószínűleg a szél dönti el.
Fotók: MTI
