Július 23-án kiderülnek a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárok, de van egy szak, ahol már most látszik, hogy komoly verseny lehet az állami helyekért. A gazdálkodási és menedzsment képzésre idén több mint 20 ezer jelentkezést adtak be, miközben a tavalyi ponthatárok alapján a legtöbb nagy egyetemen már 400 pont körüli vagy annál is jobb eredmény kellett a bejutáshoz.
A gazdálkodási és menedzsment évek óta az egyik legnépszerűbb magyar alapképzés, az érdeklődés pedig 2026-ban tovább nőtt. Tavaly 4484-en jelölték meg első helyen, összesen 18 885 jelentkezést regisztráltak a szakra. Idén már 4571 első helyes jelentkező és 20 285 jelentkezés szerepel a statisztikákban.
De miért akar hirtelen ennyi fiatal gazdálkodási és menedzsment szakra menni, és mennyi ponttal lehet egyáltalán reménykedni?
A Corvinusra tavaly 443 pont kellett, de nem ott volt a legmagasabb ponthatár
Ha valaki idén állami ösztöndíjas gazdálkodási és menedzsment képzésre jelentkezett, a tavalyi számok alapján a 400 pontos eredmény egyáltalán nem jelent automatikus biztonságot.
2025-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen 443 pont, az ELTE-n 422, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 418, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig pontosan 400 pont kellett az állami ösztöndíjas nappali képzéshez. Debrecenben 407, Pécsen 401, Szegeden 396 pontnál húzták meg a határt.
A tavalyi legmagasabb ponthatár azonban meglepő módon nem a Corvinusé volt. A Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakára 446 pont kellett, míg a Neumann János Egyetemen 424, a Széchenyi István Egyetemen pedig 423 pont volt a határ. A vizsgált intézmények közül a Pannon Egyetemen lehetett a legalacsonyabb, 385 pontos eredménnyel bekerülni.
Vagyis ma már az sem feltétlenül működik, hogy aki nem jut be valamelyik nagy budapesti gazdasági képzésre, az vidéken biztosan talál egy jóval alacsonyabb ponthatárú állami helyet.
Miért akar mindenki gazdálkodási és menedzsmentet tanulni?
A szak egyik legnagyobb előnye éppen az, ami miatt időnként kritizálják is: nagyon széles.
A hallgatók közgazdasági, pénzügyi, számviteli, marketing-, menedzsment- és vállalkozási ismeretekkel is találkozhatnak, vagyis 18-19 évesen nem kell feltétlenül pontosan tudniuk, hogy öt év múlva brand managerként, HR-területen, tanácsadóként vagy saját vállalkozásban szeretnének dolgozni.
Ez a mai munkaerőpiacon kifejezetten vonzó lehet. A klasszikus „elvégzek egy szakot, majd negyven évig ugyanabban a szakmában dolgozom” életpálya egyre kevésbé magától értetődő, a gazdálkodási és menedzsment diploma pedig viszonylag sok irányba enged továbbindulni.
Éppen ezért sokak számára ez lett a gazdasági képzések biztonsági választása. Aki tudja, hogy üzleti területen szeretne dolgozni, de még nem döntötte el, pontosan hol, könnyen ennél a szaknál köt ki.
A 400 pont lassan nem kiemelkedő eredmény, hanem belépő lehet
A tavalyi ponthatárokból az egyik legérdekesebb következtetés, hogy az állami gazdálkodási és menedzsment képzéseknél a 400 pont körüli eredmény sok intézményben már inkább az alsó határ közelét jelentette.
A felsorolt 14 egyetem közül kilencnél legalább 400 pont kellett a bekerüléshez.
Ez azért különösen érdekes, mert a 400 pontos eredmény néhány éve még sok családban olyan számnak számított, amelynél már nagyjából hátra lehetett dőlni. A népszerű gazdasági szakoknál azonban ma könnyen előfordulhat, hogy valaki jó érettségi eredményekkel és pluszpontokkal is izgulhat a ponthatárhúzás estéjén.
Az idei több mint 20 ezer jelentkezés ráadásul önmagában is jelzi, hogy az érdeklődés nem csökkent. Ettől persze még nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy mindenhol emelkedni fognak a ponthatárok.
Nem úgy működik, hogy több jelentkező egyenlő magasabb ponthatár
A felvételi ponthatárokat nem előre találja ki valaki egy minisztériumi irodában. Az adott képzésre jelentkezők eredménye, a meghirdetett férőhelyek száma és a jelentkezési sorrend együtt alakítja, hol húzzák meg végül a határt.
Ezért hiába nőtt 18 885-ről 20 285-re a gazdálkodási és menedzsment szakra beadott jelentkezések száma, ebből még nem következik automatikusan, hogy minden egyetemen tíz-húsz ponttal magasabb lesz a határ.
Ha egy intézmény több hallgatót vesz fel, vagy az adott jelentkezői kör eredményei máshogy alakulnak, a ponthatár akár csökkenhet is. A tavalyi számok ezért jó támpontok, de nem jóslatok.
Aki például 420 ponttal jelentkezett egy olyan képzésre, ahol tavaly 418 volt a határ, még nem kapott láthatatlan előfelvételi levelet. Ugyanez fordítva is igaz: néhány ponttal a tavalyi ponthatár alatt sem feltétlenül kell lemondani az adott egyetemről.
Július 23-án néhány másodperc alatt dől el több ezer fiatal következő néhány éve
A 2026-os ponthatárokat július 23-án hozzák nyilvánosságra. Az eredmények a Felvi hivatalos oldalán jelennek meg, a felvételizők pedig SMS-ben is értesítést kaphatnak arról, melyik képzésre kerültek be.
A gazdálkodási és menedzsment szakot idén első helyen választó 4571 jelentkező számára különösen izgalmas lehet az este. A tavalyi adatok alapján a legnépszerűbb intézményekben ismét nagyon magas ponthatárokra lehet számítani, miközben egyetlen pont is eldöntheti, ki kap állami ösztöndíjas helyet.
És ha valaki most 399 ponttal ül otthon, miközben a tavalyi ponthatár 400 volt, annak valószínűleg teljesen felesleges azt mondani, hogy ne izguljon.
