A Clark Ádám téren álló hatalmas kőnullát valószínűleg mindenki látta már, aki járt a Lánchíd budai hídfőjénél. Sokan úgy tudják, innen mérik Magyarország összes útját – a valóság azonban ennél jóval kacskaringósabb. Akárcsak maga az úthálózat.
Az Alagút bejáratánál álló, óriási nullát formázó alkotás nem pusztán szobor. A 0 kilométerkő azt a pontot jelképezi, ahonnan több, Budapestről kiinduló országos főút kilométerszámozását számítják.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden út, autópálya és navigációs távolságmérés ténylegesen a szobor talapzatánál kezdődik.
Melyik utak kilométerszámozása indul innen?
A Clark Ádám tér a Budapestről sugárirányban induló főutak hagyományos viszonyítási pontja. Innen számítják többek között a következő utak kilométerszámozását:
- 2-es főút;
- 3-as főút;
- 4-es főút;
- 5-ös főút;
- 6-os főút;
- 7-es főút;
- 10-es főút;
- 11-es főút;
- 31-es főút;
- 51-es főút.
Vagyis amikor ezeknél az utaknál egy adott kilométerszelvényt jelölnek meg, annak számozása a Clark Ádám térhez kötődik.
A kilométerszelvény nemcsak az autósok tájékozódását segíti. Útfelújításoknál, baleseteknél vagy műszaki nyilvántartásokban is így lehet pontosan meghatározni, hogy egy útszakasz melyik pontjáról van szó.
Nem minden út a hatalmas nullánál kezdődik
A legenda itt kezd kissé megbicsaklani. A Clark Ádám téri kő ugyanis nem Magyarország valamennyi közútjának szó szerinti kezdőpontja.
Az 1-es főút kilométerszámozását a BAH-csomóponttól számítják, míg a 8-as főút Székesfehérvárnál kezdődik. Az autópályák és a nem Budapestről induló főutak szintén saját kezdőponttal és szelvényezéssel rendelkeznek.
A szobor tehát nem egy mágikus pont, amelyet minden útvonaltervező kötelezően figyelembe vesz. Ha a telefonunk szerint 12 kilométerre vagyunk a Parlamenttől, azt természetesen nem a Clark Ádám tér közbeiktatásával számolja ki.
A közúti kilométerszámozás, a települések távolságát mutató táblák és a navigáció által kiszámított útvonal három különböző dolog lehet. A kő elsősorban a közúthálózat hagyományos, műszaki viszonyítási pontját jelképezi.
A ma látható nulla már a harmadik emlékmű
Borsos Miklós letisztult alkotását 1975-ben állították fel. A körülbelül három méter magas mészkő szobor egy ovális nullát formáz, talapzatán mindössze két betűvel: KM.
A fővárosi dokumentumok is Borsos Miklós alkotásaként tartják nyilván a Clark Ádám téri kompozíciót.
Nem ez volt azonban az első kilométerkő ezen a helyen.
Az első művészi emlékművet 1932. május 7-én avatták fel. Körmendi-Frim Jenő alkotása egy Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobor volt, amely egy magas talapzaton állt. A második világháborúban eltűnt vagy megsemmisült – pontos sorsa máig nem ismert.
1953-ban egy egészen más hangulatú mű került a helyére. Molnár László szobra egy távolba tekintő munkást ábrázolt autókerékkel. Az alkotást 1974-ben áthelyezték a rákoshegyi vasútállomáshoz, majd a következő évben megérkezett a ma ismert kőnulla.
Miért éppen a Lánchíd mellett áll?
Az országutak távolságát régen gyakran a városkapuktól vagy más ismert központi pontoktól számították. A Lánchíd megépítésével létrejött az első állandó dunai átkelő Pest és Buda között, így a budai hídfő természetes közlekedési csomóponttá vált.
A mai Clark Ádám térnél találkozik a Lánchíd, az Alagút és több fontos budai útvonal. A helyszín ezért nem véletlen választás: a 19. században innen valóban szimbolikusan szétnyílt az út az ország különböző részei felé.
Még korábban, a római korban Aquincumnak is volt saját kiindulópontja, amelytől Pannónia útjainak távolságát számították. A nulla kilométer gondolata tehát jóval régebbi a kőből faragott óriási számnál.
Nem az ország és nem is Budapest közepe
A 0 kilométerkő nem Magyarország földrajzi középpontját jelöli, és Budapest mértani közepét sem itt kell keresni. Nem magassági alappont, nem határjelzés és nem hivatalos találkozóhely – bár az utóbbinak kétségtelenül látványos.
A szobor lényegében egy közlekedéstörténeti jelképből lett budapesti látványosság. Turisták fényképezkednek mellette, helyiek pedig gyakran úgy sétálnak el előtte, hogy nem is sejtik: a hatalmas nulla mögött közel száz évnyi szobortörténet rejtőzik.
Ha Budapest más különös történetei is érdekelnek, olvasd el azt is, hogyan indult a fővárosból Harry Houdini világhírű története.
Te eddig azt hitted, hogy Magyarország összes útját innen mérik?
