A tartós kánikula jóval többet okozhat egyszerű fáradtságnál vagy kellemetlen izzadásnál. A szervezet folyamatosan próbálja leadni a hőt, miközben vizet és ásványi anyagokat veszít. Ha ez a rendszer túlterhelődik, hőkiütés, hőgörcs, kiszáradás, hőkimerülés, súlyosabb esetben pedig életveszélyes hőguta is kialakulhat. A hőség ráadásul ronthatja a szív-, vese-, légzőszervi és cukorbetegségeket is.
Hőkiütés: apró pöttyök, erős viszketés
A hőkiütés általában a rosszul szellőző, izzadó bőrfelületeken jelenik meg, például a nyakon, mellkason, hónaljban vagy a hajlatokban. Apró, vörös, viszkető kiütések formájában jelentkezik.
Ilyenkor érdemes hűvös helyre menni, szárazon tartani a bőrt, könnyű ruhát viselni, és kerülni a további izzadást. Ha a bőr begyullad, fájdalmassá válik vagy a panaszok nem múlnak, orvosi segítség szükséges lehet.
Hőgörcs: nemcsak víz, só is távozik
Erős izzadás és fizikai terhelés után fájdalmas izomgörcsök jelentkezhetnek, leggyakrabban a lábban, a karban vagy a hasfalban. Ennek hátterében általában a folyadék- és elektrolitvesztés áll.
Az érintettnek azonnal abba kell hagynia a mozgást, hűvös helyen pihennie, és vizet vagy elektrolitot tartalmazó rehidráló italt fogyasztania. Ha a görcs egy óránál tovább tart, orvosi tanácsot kell kérni.
Hőödéma és hőség miatti ájulás
A melegben kitágulnak az erek, ezért főleg a boka és a lábszár megduzzadhat. Ezt nevezik hőödémának. A kiszáradás és az értágulat vérnyomásesést is okozhat, ami szédüléshez vagy ájuláshoz vezethet.
A beteget hűvös helyre kell vinni, le kell fektetni, a lábait pedig érdemes kissé megemelni. Ha gyorsan nem javul, mellkasi fájdalma van, nehézlégzés jelentkezik vagy ismételten elájul, orvosi vizsgálat szükséges.
Hőkimerülés: ez már komoly figyelmeztetés
A hőkimerülés akkor alakul ki, amikor a szervezet jelentős mennyiségű vizet vagy sót veszít, de még nem omlott össze teljesen a hőszabályozás.
Jellemző tünetei lehetnek:
- erős izzadás,
- gyengeség és kimerültség,
- fejfájás, szédülés,
- hányinger vagy hányás,
- szapora pulzus,
- sápadt, nyirkos bőr,
- erős szomjúság,
- ájulásközeli állapot.
Az érintettet hűvös, árnyékos vagy klimatizált helyre kell vinni, le kell fektetni, meg kell lazítani a ruházatát, és hűvös vizes borogatással vagy zuhannyal hűteni kell. Ha éber és biztonságosan tud nyelni, kis kortyokban vizet vagy elektrolitos italt kaphat. Ha fél órán belül nem javul, romlik az állapota vagy zavarttá válik, mentőt kell hívni, mert hőguta alakulhat ki.
Hőguta: azonnal a 112-t kell hívni
A hőguta a hősérülések legsúlyosabb formája. Ilyenkor a test belső hőmérséklete jellemzően 40 Celsius-fok fölé emelkedik, és megjelennek az idegrendszeri tünetek. Kezelés nélkül szervkárosodást, agykárosodást és halált is okozhat.
A hőguta legfontosabb tünetei
- zavartság, furcsa vagy agresszív viselkedés,
- elkent beszéd, koordinációs zavar,
- nagyon magas testhőmérséklet,
- lüktető fejfájás,
- hányinger, hányás,
- szapora pulzus és légzés,
- görcsroham,
- ájulás vagy eszméletvesztés,
- forró, gyakran kipirult bőr.
A klasszikus hőgutánál a bőr sokszor száraz, de fizikai terheléshez kapcsolódó hőgutában az érintett továbbra is izzadhat. Ezért az izzadás megléte önmagában nem zárja ki a hőgutát.
Mit kell tenni hőguta esetén?
Először hívd a 112-t. Ez nem otthon kivárható rosszullét.
A mentő megérkezéséig:
- Vidd az érintettet hűvös vagy klimatizált helyre.
- Távolítsd el a felesleges ruházatot.
- Kezdd el azonnal hűteni hideg vizes törölközővel, permetezéssel, ventilátorral vagy jégakkuval. A nyakat, hónaljat és lágyékot is lehet hűteni, de a jeget ne tedd közvetlenül a bőrre.
- Ha eszméletlen, de lélegzik, helyezd stabil oldalfekvésbe.
- Ne hagyd egyedül, és figyeld a légzését.
- Zavart, görcsölő vagy eszméletlen embernek ne adj inni, mert félrenyelhet.
- Ne adj lázcsillapítót, például paracetamolt vagy aszpirint: a hőguta nem fertőzéses láz, ezek nem oldják meg a problémát.
A kiszáradás is veszélyes lehet
A folyadékhiány jele lehet a szájszárazság, sötét vizelet, ritka vizelés, fejfájás, gyengeség, szédülés és szapora szívverés. Súlyos kiszáradás a veséket és a keringést is károsíthatja, a hőség pedig növelheti a vérrögképződés kockázatát is.
A folyadékot érdemes rendszeresen, nem csak szomjúság esetén pótolni. Erős izzadás, sport vagy fizikai munka mellett elektrolitpótlásra is szükség lehet, de szív- vagy vesebetegség esetén a napi folyadékbevitelről orvossal kell egyeztetni.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
Különösen óvatosnak kell lenni:
- csecsemőknél és kisgyermekeknél,
- időseknél, főleg 65–75 év felett,
- várandósoknál,
- túlsúlyos embereknél,
- szív-, vese-, tüdőbetegség vagy cukorbetegség esetén,
- kültéren dolgozóknál és sportolóknál,
- egyedül élőknél,
- bizonyos gyógyszereket, például vízhajtót, egyes vérnyomáscsökkentőt vagy pszichiátriai gyógyszert szedőknél.
A gyógyszert azonban senki ne hagyja el saját döntésből: hőség idején az orvossal vagy gyógyszerésszel kell egyeztetni.
Így előzheted meg a bajt
A legforróbb időszakban kerüld a megterhelő mozgást, húzódj árnyékba, viselj világos, laza ruhát, és rendszeresen igyál vizet. Éjszaka szellőztesd át a lakást, nappal pedig árnyékold az ablakokat. Gyermeket, idős vagy segítségre szoruló embert egyetlen percre sem szabad parkoló autóban hagyni.
A legfontosabb különbség: a hőkimerülésnél az ember általában még éber, erősen izzad és hűtésre javulhat. Zavartság, görcs, eszméletvesztés vagy nagyon magas testhő esetén viszont hőgutára kell gondolni, és azonnal mentőt kell hívni.
