Nem egyszerűen egy melegebb szeptemberről van szó: a Meteorológiai Világszervezet szerint a már kialakult El Niño tovább erősödhet, és 2027-ben is befolyásolhatja a világ időjárását. Egyes térségekben az aszály, máshol a heves esőzések kockázata növekedhet. De mit jelent mindez Magyarország számára?
El Niño 2026: mit mond a friss előrejelzés?
A Meteorológiai Világszervezet, vagyis a WMO szeptember 3-i tájékoztatása szerint az El Niño a következő hónapokban nagyon erőssé válhat. Tetőzését 2026 végére várják, fennmaradásának valószínűségét pedig közel 100 százalékra teszik 2027 februárjáig.
Ez a magas százalék a jelenség fennmaradására vonatkozik, nem arra, hogy mindenhol biztosan szélsőséges időjárás következik. A helyi hatások térségenként és évszakonként is eltérhetnek.
Mi az El Niño, és miért foglalkozik vele az egész világ?
Az El Niño nem egy Európa felé tartó vihar neve. Olyan éghajlati jelenség, amelynek során a Csendes-óceán egyenlítői térségének középső és keleti részén a tengerfelszín a megszokottnál melegebbé válik.
Az óceán és a légkör azonban nem egymástól függetlenül működik. A felmelegedő vízhez a légköri áramlások és a csapadékeloszlás változása is kapcsolódik, ezért a következmények a Csendes-óceántól távol is jelentkezhetnek.
A jelenség hűvös ellenpárja a La Niña; a kettő ugyanannak az óceáni-légköri rendszernek az eltérő állapota. Nem néhány napos időjárási fordulatról, hanem hónapokon át fennálló folyamatról beszélünk.
Hol okozhat nagyobb gondot?
A brit meteorológiai szolgálat augusztusi elemzése szerint Dél-Afrikában és Ausztrália északkeleti részén emelkedhet az aszály kockázata. Északnyugat-Európában, beleértve az Egyesült Királyságot, inkább a csapadékosabb, viharosabb ősz és kora tél esélye növekedhet.
Ez jól mutatja, miért félrevezető úgy beszélni az El Niñóról, mintha mindenhol ugyanazt okozná. Az egyik térségben a vízhiány, a másikban a túl sok csapadék jelenthet problémát.
A Met Office szerint a globális átlaghőmérsékletre gyakorolt hatás különösen az El Niño téli tetőzését követő évben lehet jelentős. Emiatt 2027 akár a korábbi globális melegrekordot is meghaladhatja, de ez jelenleg előrejelzés, nem már megtörtént rekord.
Az El Niño ugyanaz, mint a klímaváltozás?
Nem. Az El Niño természetes éghajlati ingadozás, az ember okozta globális felmelegedés pedig ettől különálló folyamat. A hatásaik viszont összeadódhatnak.
A WMO szerint a melegebb óceán és légkör több energiát és nedvességet biztosíthat bizonyos szélsőséges időjárási eseményekhez. Vagyis attól, hogy az El Niño természetes jelenség, még nem egy változatlan éghajlatú bolygón zajlik.
És Magyarországon milyen ősz vagy tél lesz?
Az El Niño híréből önmagában nem lehet megmondani, lesz-e fehér karácsony, enyhe november vagy kemény januári fagy. Az északnyugat-európai kilátásokat sem lehet automatikusan Magyarországra alkalmazni.
A WMO szeptember–novemberi globális előrejelzése a szárazföldek túlnyomó részén az átlagosnál melegebb időszak esélyét jelzi. Ez azonban évszakos tendencia: nem jelenti azt, hogy minden nap meleg lesz, vagy hogy elmaradnak a hidegbetörések.
A magyarországi programokhoz, utazáshoz és mindennapi döntésekhez továbbra is a friss hazai előrejelzések és figyelmeztetések adnak használható támpontot. Az El Niño fontos háttérfolyamat – de nem kész időjárási menetrend a következő fél évre.
