Este minden teljesen átlagosnak tűnik. Megy a fűtés, zárva vannak az ablakok, valaki fejfájásra panaszkodik, majd inkább lefekszik aludni. Csakhogy van egy veszély, amelynek nincs szaga, színe vagy íze – és a rosszullét lehet az egyetlen figyelmeztetés.
A szén-monoxid nem kopogtat, nem csap zajt, és füstfelhő sem jelzi az érkezését. Mire az ember rájön, hogy nem egyszerű fáradtságról van szó, már az ereje és az ítélőképessége is csökkenhet.
Az első jel könnyen összetéveszthető egy rossz nappal
A szén-monoxid-mérgezés kezdeti tünetei annyira hétköznapiak, hogy sokan nem gondolnak azonnal veszélyre:
- fejfájás;
- szédülés;
- hányinger;
- gyengeség és fáradtság;
- álmosság;
- zavartság;
- rossz közérzet.
Magasabb koncentrációnál izomgyengeség, hányás, eszméletvesztés, végül életveszélyes állapot alakulhat ki. A szén-monoxid megakadályozza, hogy a vér megfelelően szállítsa az oxigént, ezért az agy, a szív és más létfontosságú szervek gyorsan bajba kerülhetnek.
Különösen gyanús, ha egyszerre több embernek kezd fájni a feje ugyanabban a lakásban, esetleg a háziállat is bágyadttá válik. Szintén árulkodó lehet, ha a tünetek a szabadban enyhülnek, majd odabent ismét jelentkeznek.
Miért veszélyesebb éjszaka?
Alvás közben az ember nem feltétlenül érzékeli, hogy gyengül, szédül vagy zavarttá válik. A mérgezés korai jelei akár bele is olvadhatnak az álmosságba.
A szén-monoxid-érzékelő viszont nem alszik. Ha a gáz koncentrációja veszélyes szintre emelkedik, hangos riasztással figyelmeztethet, még mielőtt a bent lévők képtelenné válnának elhagyni a lakást.
A Katasztrófavédelem adatai szerint Magyarországon évente átlagosan mintegy hatszáz, szén-monoxiddal összefüggő esethez riasztják a tűzoltókat. Ezekben az esetekben évente átlagosan tíz ember veszíti életét.
Nem csak az öreg kazán lehet veszélyes
A szén-monoxid tökéletlen égés során keletkezik. Veszélyt jelenthet minden olyan berendezés, amely nyílt lánggal működik, és a helyiség levegőjét használja az égéshez.
Ilyen lehet például:
- a nyílt égésterű gázkazán;
- a gázüzemű vízmelegítő;
- a kandalló;
- a cserépkályha;
- a fa-, szén- vagy vegyes tüzelésű kályha;
- zárt garázsban a járó motor.
Nem feltétlenül maga a készülék hibás. Bajt okozhat az eltömődött vagy rosszul működő kémény, az elmaradt karbantartás és a nem megfelelő levegő-utánpótlás is.
Egy ártatlannak tűnő felújítás is felboríthatja az egyensúlyt
A régi ablakok résein folyamatosan érkezett valamennyi levegő a lakásba. A modern, jól záródó nyílászárók mellett ez megszűnhet, miközben a nyílt égésterű berendezés továbbra is a szoba levegőjét használja.
A helyzetet tovább ronthatja a konyhai páraelszívó, a fürdőszobai ventilátor, a mobil klíma vagy egy másik kéményes berendezés egyidejű működése. A kialakuló nyomáskülönbség miatt az égéstermék visszaáramolhat a lakásba.
A szellőzőrács letakarása ezért nem ártatlan rezsitrükk. A Katasztrófavédelem szerint a mérgezéses esetek körülbelül negyede a fürdőszobában történik, ahol jellemzően kicsi a légtér, miközben a vízmelegítő sok levegőt használhat el.
Párás a szélvédő? Ezt kapcsold ki, különben csak rosszabb lesz
Ezt tedd, ha megszólal a szén-monoxid-érzékelő
A riasztást akkor is komolyan kell venni, ha senki nem érzi rosszul magát.
- Azonnal szólj mindenkinek, és menjetek friss levegőre.
- Ha biztonságosan, késlekedés nélkül megoldható, nyiss ablakot és kapcsold le a tüzelőberendezést.
- A szabadból hívd a 112-t.
- Mondd el, hogy a szén-monoxid-érzékelő riasztott, illetve van-e valakinek tünete.
- Ne menj vissza a lakásba addig, amíg a szakemberek nem mondják, hogy biztonságos.
- A készüléket csak ellenőrzés és a hiba kijavítása után használd újra.
Ha valaki eszméletlen, a saját testi épségedet ne veszélyeztesd hosszú benti mentéssel. A mérgező levegő a segítségére siető embert is másodpercek alatt bajba sodorhatja.
Nem mindegy, milyen érzékelőt vásárolsz
Az olcsó, ismeretlen eredetű készülék nem megtakarítás, ha nem riaszt időben. Megbízható forrásból származó, magyar használati útmutatóval ellátott, az EN 50291 szabványnak megfelelő készüléket keress.
A Katasztrófavédelem külön listán tette közzé a megfelelőnek és a nem megfelelőnek minősített érzékelőket. A negatív listán szereplő terméket nem szabad használni, a lejárt élettartamú készüléket pedig akkor is cserélni kell, ha kívülről még újnak tűnik.
Az érzékelőt kipufogógázzal vagy cigarettafüsttel sem szabad házilag próbára tenni. Ettől megszólalhat, de akkora terhelést kaphat, hogy később már nem működik megbízhatóan. A teszteléshez kizárólag a gyártó által előírt módszert használd.
Hová kerüljön a szén-monoxid-érzékelő?
A készülék saját használati útmutatója az elsődleges, mert típusonként eltérhet a rögzítés módja. Általános szabályként az érzékelő a lehetséges szén-monoxid-forrástól 1,5–3 méterre kerüljön.
Falra szerelve legyen az ajtók és ablakok felső élénél magasabban, de legalább 15 centiméterre a mennyezettől. Mennyezetre helyezve legalább 30 centiméter távolság maradjon a faltól.
Ne kerüljön:
- szekrénybe vagy függöny mögé;
- közvetlenül a tűzhely fölé;
- huzatos helyre;
- erősen párás helyiségbe;
- nyitott ablak vagy szellőző közvetlen közelébe;
- olyan sarokba, ahol bútor takarja.
Ha csak egy érzékelőre van lehetőség, és a veszélyforrás nem a hálószobában található, a háló előtti folyosó jó hely lehet. Nyitott konyha–háló esetén a készülék kerüljön távol a főzés helyétől, de minél közelebb az alvóterülethez.
Sokan ezt teszik a radiátorra, aztán nem értik, miért jelenik meg a penész a falon
Az érzékelő nem váltja ki a karbantartást
A szén-monoxid-jelző az utolsó védelmi vonal, nem felmentés a rendszeres ellenőrzés alól.
A biztonság négy alapja:
- a fűtő- és vízmelegítő berendezések rendszeres átvizsgálása;
- a kémény ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása;
- a megfelelő levegő-utánpótlás biztosítása;
- megbízható szén-monoxid-érzékelő használata.
Ma este nézd meg, van-e érzékelő a lakásban, működik-e, mikor jár le, és nem takarja-e függöny vagy bútor. Két perc az egész – ennél olcsóbb életbiztosítás kevés akad.
