Alig csendesedett valamelyest az Etna napok óta tartó vulkáni aktivitása, újabb jelenség keltett aggodalmat Szicíliában. Földrengést észleltek a vulkán északkeleti oldalán, Linguaglossa közelében, a rengést követően pedig repedések jelentek meg a talajon. A jelenséget a Pernicana-törésvonal mozgásával hozzák összefüggésbe – ez az Etna egyik legaktívabb szerkezeti eleme.
A fejlemény azért kap most különösen nagy figyelmet, mert az Etna az elmúlt napokban intenzív vulkáni aktivitást produkált, amely a légi közlekedést is megzavarta. A friss földmozgás ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy nagyobb kitörés vagy komoly földrengés következik: az Etna környezetében a sekély földrengések és az aktív törések mozgása jól ismert jelenség.
Megmozdult a föld Linguaglossa közelében
A földrengést az Etna északkeleti térségében érzékelték, Linguaglossa és Piedimonte Etneo környékén. A térség különösen érdekes a kutatók számára, mert itt húzódik a Pernicana-törésrendszer, amely fontos szerepet játszik az Etna keleti oldalának mozgásában.
A mostani eseményhez kapcsolódóan felszíni repedésekről is érkeztek hírek. Az ilyen jelenség első látásra meglehetősen ijesztő, de az Etna esetében nem példa nélküli.
Az olasz Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) korábbi vizsgálatai is dokumentáltak már felszíni elmozdulásokat a Pernicana-törés mentén. Egy 2003-as, 3,8-as magnitúdójú sekély földrengés után például akár 10 centiméteres felszíni elmozdulásokat is mértek a törés egyes részein.
Mi az a Pernicana-törésvonal?
Ez az egész történet egyik legfontosabb része.
Az Etna nem egyszerűen egy hegy, amelynek a közepén időnként kitör egy vulkán. A teljes építmény folyamatosan deformálódik, az oldalait pedig több aktív törésrendszer szabdalja. A Pernicana az Etna északi–északkeleti részének egyik meghatározó törésrendszere. Az INGV kutatásai alapján a térségben nagyon sekély földrengések is kialakulhatnak, amelyek viszonylag mérsékelt magnitúdó mellett is erősen érezhetők a felszínen.
Pont a kis mélység miatt fordulhat elő, hogy egy 3-as nagyságrendű földrengés sokkal látványosabbnak vagy erősebbnek érződik, mint amit pusztán a magnitúdó alapján várnánk.
A Pernicana ráadásul nem most került elő először. A szicíliai polgári védelem egy korábbi, Linguaglossa környéki rengéssorozatnál szintén arra jutott az INGV vizsgálatai alapján, hogy az események ehhez a töréshez kapcsolódtak.
Összefügg a földrengés az Etna kitörésével?
Ez a legkézenfekvőbb kérdés, de itt érdemes óvatosnak lenni.
Az Etna egy rendkívül összetett vulkáni rendszer, ahol a magma mozgása, a vulkáni építmény deformációja és a tektonikus törések aktivitása egymásra is hatással lehet. Ettől azonban nem következik, hogy minden Etna körüli földrengést közvetlenül egy közelgő kitörés okoz.
A Pernicana-törés aktivitása önmagában is régóta ismert. Korábbi rengéssorozatok során az INGV már dokumentált nagyon sekély, Linguaglossa környéki földrengéseket ezen a területen.
Éppen ezért a mostani eseményből nem lehet felelősen arra következtetni, hogy egy még nagyobb Etna-kitörés következik. Ehhez a kutatók egyszerre vizsgálják többek között a vulkáni remegést, a gázkibocsátást, a felszín deformációját és a földrengések változását.
Az Etna közben éppen nyugodni kezdett
A helyzet azért különösen érdekes, mert a vulkán napok óta tartó intenzív aktivitása közben már kedvezőbb jelek is érkeztek.
Az augusztus 15-i vulkanológiai tájékoztatások alapján csökkent az Etna robbanásos aktivitása, gyengült a hamukibocsátás, és a repülésre vonatkozó vulkáni riasztási szintet vörösről narancssárgára mérsékelték. A Catania–Fontanarossa repülőtér működése szombaton újraindult, bár az előző napok fennakadásai miatt még maradhattak érintett járatok.
Vagyis két különböző folyamatot érdemes fejben tartani: miközben a csúcskráterek aktivitása mérséklődhet, a vulkán oldalában található törésrendszerek ettől még mozoghatnak.
Veszélyben vannak a turisták?
Jelenleg nincs ok arra, hogy valaki pusztán a mostani földrengés miatt lemondja a teljes szicíliai utazását. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy valaki Palermóban nyaral, Taorminában száll meg vagy éppen Etna-túrát tervez.
Aki most az Etna térségébe készül, annak indulás előtt mindenképpen ellenőriznie kell az aktuális hatósági és vulkanológiai tájékoztatást.
A lezárt területekre nem szabad bemenni, és jelenlegi vulkáni aktivitás mellett különösen rossz ötlet saját szakállunkra megközelíteni a lávafolyást vagy az aktív kráterek környezetét. A terep önmagában is veszélyes, sötétben pedig még tapasztaltabb túrázóknak is komoly kockázatot jelenthet. A Szicíliában élők beszámolóiban ugyanez a figyelmeztetés jelenik meg: az aktív láva közelébe vezető nélkül nem érdemes elindulni.
Mi legyen, ha most repülünk Cataniába?
A jó hír, hogy a Catania–Fontanarossa repülőtér augusztus 15-én újraindította a járatok kezelését, miután az Etna hamukibocsátása korábban fennakadásokat okozott. Ettől függetlenül a helyzet gyorsan változhat, ezért nem érdemes kizárólag abból kiindulni, hogy tegnap már felszálltak a gépek.
Utazás előtt érdemes közvetlenül a légitársaságnál ellenőrizni a járat státuszát. Ha pedig az Etna ismét jelentős hamufelhőt produkál, újabb légiforgalmi korlátozásokat is bevezethetnek.
Nem a magnitúdó a legérdekesebb, hanem ami a felszínen történik
Egy Etna környéki, 3-as nagyságrendű földrengés önmagában nem rendkívüli esemény. A mostani történetet a rengés helye, kis mélysége és a felszínen megfigyelt repedések teszik különösen érdekessé.
A vulkán környékén történelmileg is előfordultak olyan nagyon sekély földrengések, amelyek a Pernicana-töréshez kapcsolódtak és felszíni deformációt okoztak.
Ezért most elsősorban azt érdemes figyelni, hogyan alakul a következő órákban és napokban a szeizmikus aktivitás, történnek-e további felszíni elmozdulások, illetve mit mutatnak az INGV műszerei az Etna vulkáni aktivitásáról.
Pánikra tehát nincs ok, de az Etna most egyértelműen olyan időszakát éli, amikor érdemes komolyan venni minden új hivatalos közleményt.
Az INGV Etna-megfigyelései és hivatalos tájékoztatásai
