Minden nyáron van valaki a társaságban, aki egyszer csak bedobja: „tekerjük körbe a Balatont”. Ilyenkor általában mindenki lelkes, előkerül a csoportchat, valaki már szállást néz, aztán három nappal később kiderül, hogy senki nem tudja, pontosan hány kilométerről beszélünk, milyen bicikli kell hozzá, és vajon az is edzésnek számít-e, hogy tavasszal kétszer eltekertünk a Margitszigetre.
Pedig július közepén még egyáltalán nem késő belevágni. A BalatonBike365 hálózat több mint 1000 kilométernyi kijelölt bringázható utat, 70 túraútvonalat, pihenőhelyeket és öt szolgáltatóközpontot fog össze a térségben, és külön alkalmazással is segíti az útvonaltervezést, a navigációt, illetve a kerékpáros szolgáltatók megtalálását.
A Balaton körbetekerésénél azonban a rutinos bringások szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy képes vagy-e letekerni a teljes távot. Sokkal inkább az, hogy hogyan osztod be úgy, hogy a második nap reggelén még önként ülj vissza a nyeregbe.
Először döntsd el: sportteljesítményt vagy balatoni hétvégét akarsz?
Ez az a kérdés, amit érdemes még a szállásfoglalás előtt tisztázni. Ugyanazt a Balaton-kört teljesítheti valaki egyetlen nap alatt, miközben a másik társaság négy napig strandol, ebédel és fröccsözik út közben. Technikai értelemben mindketten körbetekerték a tavat, az élmény viszont teljesen más.
A rutinosabb túrázók kezdőknek általában nem az egynapos teljesítést javasolják. Ha nincs rendszeres bringás edzésed, a napi 50–70 kilométer körüli etap sokkal barátságosabb terv lehet. Így három-négy nap alatt végig lehet érni úgy, hogy marad idő egy hosszabb ebédre, strandolásra vagy arra, hogy egyszerűen megállj, amikor meglátsz egy jó helyet.
Az egynapos Balaton-kör már egészen más műfaj. Ott nem az a kérdés, hogy tudsz-e biciklizni, hanem az, hogy a szervezeted hogyan reagál több órányi folyamatos terhelésre, az ülésre, az ismétlődő mozgásra és arra, hogy menet közben folyamatosan enni és inni kell.
Ha most olvasod ezt, és idén ültél összesen háromszor biciklin, ne azzal kezdd, hogy hajnal ötkor elindulsz kétszáz kilométerre. A Balaton jövőre is ott lesz.
Három hét alatt is sokat lehet javítani, csak ne most akarj Tour de France-versenyző lenni
A kör előtt nem kell fél éves edzőtábor, de teljesen edzetlenül sem érdemes nekivágni. Ha van még két-három heted, a leghasznosabb felkészülés egyszerűen az, hogy rendszeresen ülsz biciklire.
Első héten legyen két rövidebb, 20–30 kilométeres tekerés és egy hosszabb, 40–50 kilométer körüli út. A következő héten már érdemes egyszer elérni a 60–70 kilométert. Nem azért, mert ugyanennyit kell majd egyhuzamban menned a Balatonnál, hanem mert ki kell derülnie, mi történik a testeddel három-négy óra után.
Lehet, hogy a lábad tökéletesen bírja, viszont a nyakad fáj. Lehet, hogy zsibbad a kezed, vagy húsz kilométer után rájössz, hogy a nyerged valójában egy középkori kínzóeszköz. Ezeket sokkal jobb egy vasárnapi próbakörön felfedezni, mint Balatonmáriafürdőn, amikor még száz kilométer van hátra.
A Magyar Kerékpárosklub célja és kezdőknek szóló tanácsai is arra épülnek, hogy a kerékpározás akkor válik biztonságossá és kényelmessé, ha a bringás fokozatosan szerez rutint, nem pedig egyetlen nagy túrán próbál mindent megtanulni.
A legnagyobb kezdőhiba, hogy túl gyorsan indulsz
Az első húsz kilométeren mindenki profi kerékpáros.
Friss a láb, jó a levegő, szól a zene, és a társaság egyik fele elkezd versenyezni azzal, aki öt perccel korábban azt mondta, hogy „csak lazán menjünk”.
A rutinos bringások egyik leggyakoribb tanácsa éppen ezért az, hogy az első órában tudatosan menj lassabban annál, mint amit kényelmesnek érzel. Hosszabb távon nem az nyer, aki Balatonfüredről elsőként ér Alsóörsre. Az jár jól, akinek délután háromkor is van ereje tekerni.
A jó túratempó elsőre szinte túl lassúnak érződhet. Beszélgetni tudsz közben, nem kapkodod a levegőt, és nincs az az érzésed, hogy sportteljesítményt végzel. Pont ez a lényeg. A hosszú távon a fáradtság órák alatt épül fel, és amit reggel túlvállalsz, annak a számláját általában délután kapod meg.
Ne akkor egyél, amikor éhes vagy
Talán ez az egyik legfurcsább tanács annak, aki még nem ment hosszabb kerékpártúrát. Egy többórás tekerésen ugyanis az éhség már késői jelzés lehet.
A rutinos bringások rendszeresen esznek menet közben vagy a rövid megállóknál. Banán, müzliszelet, szendvics, péksütemény vagy sportolóknak készült energiaszelet is működhet. Nem kell profi gélekkel telepakolni a mez zsebét, ha egyébként a szervezeted nincs hozzászokva.
A lényeg inkább a rendszeresség. Egyél kisebb mennyiséget nagyjából óránként, és igyál folyamatosan. A Balaton körül nyáron a meleg külön problémát jelent, ezért a sima víz mellett hosszabb távon az elektrolitpótlásnak is lehet jelentősége.
A klasszikus hiba az, amikor valaki délig csak kávét iszik, majd egy balatoni büfében megeszik két lángost, és húsz perccel később csodálkozik, hogy a teste inkább emészteni szeretne, mint Szigliget felé tekerni.
Az északi és a déli part nem ugyanaz a történet
A Balaton-kör egyik érdekes része, hogy a két part egészen más élményt ad. A déli oldalt sokan könnyebbnek és gyorsabbnak érzik, hosszabb sík szakaszokkal. Az északi part változatosabb, és helyenként a kisebb emelkedők is megjelennek.
Emiatt nem mindegy, milyen irányban és milyen etapokban tervezel. Egy többnapos túránál érdemes a napi távot nem pusztán kilométerben nézni. Hatvan kilométer síkabb szakasz egészen más terhelés lehet, mint egy hasonló hosszúságú nap több emelkedővel és erős szembeszéllel.
A BalatonBike365 útvonaltervezője és alkalmazása a kijelölt balatoni utak közötti navigációban, a pihenőhelyek és kerékpáros szolgáltatások keresésében is segít. A rendszer jelenleg 70 összeállított túraútvonalat és több mint ezer kilométernyi bringázható úthálózatot tart nyilván.
A Balaton körül a szél néha fontosabb, mint az emelkedő
Ezt az autóból nem feltétlenül érzi az ember. Biciklin viszont egy komoly szembeszél pillanatok alatt átírhatja a napot.
Az a szakasz, amelyet jó körülmények között kényelmesen teljesítenél, erős szembeszélben hirtelen végtelennek tűnhet. Éppen ezért a rutinosabb bringások indulás előtt nemcsak azt nézik meg, esik-e majd az eső. Figyelik a szél irányát és erősségét is.
Ha többnapos túrát tervezel, a szél miatt akár az útirányt is érdemes lehet átgondolni. Egy egynapos teljes körnél természetesen előbb-utóbb valamilyen irányból úgyis szembe fog fújni, de legalább nem ér meglepetésként.
A 35 fokos hőség szintén nem hősiességi verseny. Ilyenkor a korai indulás, a déli hosszabb pihenő és a folyamatos folyadékpótlás sokkal jobb terv, mint délután kettőkor megpróbálni rekordot dönteni a napon.
A jó nadrág fontosabb lehet, mint a drága bicikli
Lehet húszezer eurós karbon országútid. Ha hat óra után már nem tudsz ráülni a nyeregre, teljesen mindegy.
Hosszabb túrához egy jó, betétes kerékpáros nadrág az egyik leghasznosabb felszerelés. A kesztyű csökkentheti a kéz terhelését, a szemüveg pedig nemcsak a nap miatt fontos: egy szembe repülő bogár negyven kilométeres tempónál egészen gyorsan átértékeli az ember divatról alkotott véleményét.
Bukósisak természetesen legyen. Emellett vigyél pótbelsőt vagy a saját rendszeredhez való defektjavító készletet, pumpát, gumileszedőt és legalább egy alap multifunkciós szerszámot. A BB365 saját felülete külön kerékpáros szolgáltatókat és szervizpontokat is listáz, defekt esetén pedig az alkalmazás segíthet a közeli szolgáltatás megtalálásában.
Amit viszont ne a túra előtti este csinálj: új nyereg, új cipő, teljesen új pedálrendszer vagy frissen vásárolt nadrág tesztelése. A hosszú kör nem termékteszt.
E-bike-kal körbetekerni csalás?
Nem.
A Balaton nem olimpiai selejtező.
Ha az e-bike miatt valaki képes három napot aktívan eltölteni, miközben hagyományos biciklivel el sem indulna, akkor az elektromos rásegítés pontosan azt csinálja, amire való.
A kérdés inkább az akkumulátor. A napi távot, a rásegítés fokozatát és a töltési lehetőségeket előre át kell gondolni. A BalatonBike365 rendszerében e-bike-töltést is kínáló kerékpárosbarát szolgáltatók és szálláshelyek kereshetők, a hálózat pedig öt szolgáltatóközpontot is működtet a térségben.
Egy nehéz trekking e-bike lemerült akkumulátorral meglepően gyorsan tanítja meg az embert arra, miért kellett volna előző este feltenni tölteni.
Mi legyen akkor a konkrét haditerv?
Ha átlagos kondiban vagy, de nem bringázol rendszeresen hosszú távokat, mi háromnapos körrel kezdenénk. Indulás előtt két-három hétig heti háromszor bicikliznénk, és legalább egyszer teljesítenénk egy 50–70 kilométeres próbatávot.
A Balatonnál reggel korán indulnánk, és napi nagyjából 60–75 kilométert terveznénk. Nem foglalnánk tele a napot előre éttermekkel és fix programokkal, mert a szél, a meleg és egy defekt könnyen boríthatja az időzítést. A szállást viszont előre lefoglalnánk, lehetőleg kerékpárosbarát helyen, ahol a bringát biztonságosan el lehet tenni. A BalatonBike365 hálózata már külön kerékpárosbarát szolgáltatókat, pihenőhelyeket és szervizlehetőségeket gyűjt egy térképre.
Útközben óránként ennénk valami kisebbet, folyamatosan innánk, és két-három óránként tartanánk egy normálisabb szünetet. A telefonon lenne offline térkép vagy bringás navigáció, a kerékpáron két kulacs, a táskában pótbelső, pumpa, naptej és egy könnyű esőkabát.
És a legfontosabb: nem csinálnánk versenyt belőle.
A Balaton-kör legjobb része ugyanis pont az, hogy nem kell sietni
A körbetekerés végén valószínűleg nem arra fogsz emlékezni, hogy 22,4 vagy 24,1 kilométer per órás átlagot mentél. Sokkal inkább arra a büfére, ahol egy órát ültetek, arra a szakaszra, ahol majdnem feladtad, vagy arra, amikor estére megérkeztél a szállásra, és úgy érezted, soha többé nem ülsz biciklire.
Aztán másnap reggel valahogy mégis visszaülsz.
Július közepén tehát még egyáltalán nem késő elhatározni, hogy idén végre megcsinálod. Csak ne péntek este vedd elő a pincéből a tíz éve nem használt biciklit azzal, hogy szombat hajnalban indultok.
