Közel 500 milliárd forintot fordítanak a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztésére és okosmérők telepítésére uniós helyreállítási forrásokból. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szombati bejelentése szerint a Magyar Fejlesztési Bank már mind az öt támogatási szerződést aláírta a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel, a kormány pedig a teljes támogatási keretet átutalta az MFB-nek. A hír azért fontos, mert nem pusztán egy újabb uniós pénzügyi csomagról van szó: a fejlesztések a magyar áramhálózat egyik legnagyobb problémáját kezelhetik, és több napelem, szélerőmű és más megújuló energiaforrás rendszerbe kapcsolását tehetik lehetővé.
Újabb kézzelfogható eredménye van a korábban visszatartott európai uniós források felszabadításának. Kapitány István augusztus 22-én jelentette be, hogy lezárult egy fontos szakasz az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből, vagyis az RRF-ből finanszírozott energetikai programoknál.
A Magyar Fejlesztési Bank mind az öt támogatási szerződést megkötötte a magyar villamosenergia-rendszer meghatározó szereplőivel. A pénzből a hálózat fejlesztése mellett okosmérők telepítését is finanszírozzák.
Közel 500 milliárd forintról beszélünk
A bejelentés legfontosabb száma természetesen az összeg.
A kormány a program teljes, közel 500 milliárd forintos támogatási keretét már átutalta a Magyar Fejlesztési Banknak. Az MFB-n keresztül jutnak el a források a támogatási szerződésekben szereplő beruházásokhoz.
A megállapodásban a MAVIR, az MVM és az E.ON érintett, vagyis nem kisebb, helyi beruházásokról van szó, hanem a magyar villamosenergia-rendszer infrastruktúráját érintő fejlesztésekről.
Kapitány szerint ezzel a Helyreállítási Terv hálózatfejlesztési támogatási programjához kapcsolódó valamennyi mérföldkövet teljesítették.
Ez azért is lényeges, mert az RRF-források lehívásánál az egyes vállalt reformok és beruházási mérföldkövek teljesítése alapvető feltétel.
De mit fogunk ebből mi észrevenni?
Valószínűleg nem azt, hogy holnap hirtelen olcsóbb lesz a villanyszámla.
A beruházás ennél hosszabb távú és jóval alapvetőbb problémát próbál kezelni: a magyar villamosenergia-hálózat kapacitását és rugalmasságát kell növelni.
Az elmúlt években Magyarországon rendkívül gyorsan nőtt a napelemes kapacitás, miközben maga az elektromos hálózat nem mindenhol fejlődött ugyanilyen ütemben. Egy modern energiarendszernek ráadásul nemcsak az áram eljuttatására kell képesnek lennie a fogyasztókhoz, hanem az időjárástól függően ingadozó nap- és szélenergia kezelésére is.
A hálózat fejlesztése ezért ahhoz is szükséges, hogy további megújulóenergia-kapacitásokat lehessen biztonságosan bekötni a rendszerbe.
Magyarul: hiába építünk még több napelemet vagy szélerőművet, ha nincs olyan hálózat, amely képes kezelni az általuk megtermelt áramot.
Az okosmérők is fontos részei a csomagnak
Az 500 milliárdos program másik látványos eleme az okosmérők telepítése.
A hagyományos villanyórákkal szemben ezek sokkal részletesebb adatokat tudnak szolgáltatni az energiafogyasztásról, és lehetővé teszik a távoli leolvasást is.
Ennek azonban rendszerszintű jelentősége is van. Minél pontosabban lehet követni, mikor és hol mennyi villamos energiát fogyasztanak vagy termelnek, annál hatékonyabban lehet egy egyre összetettebb energiarendszert működtetni.
Ez különösen fontossá válik akkor, ha tovább nő a háztartási napelemek, elektromos autók, otthoni energiatárolók és hőszivattyúk száma.
Az uniós pénzek szempontjából is fontos a mostani bejelentés
A történetnek van egy másik, politikailag és gazdaságilag is fontos oldala.
A Tisza-kormány egyik kiemelt vállalása volt a korábban visszatartott uniós források megszerzése. Május végén Magyar Péter miniszterelnök jelentette be, hogy megállapodás született az Európai Bizottsággal 16,4 milliárd eurónyi korábban befagyasztott magyar forrás felszabadításáról.
Azóta azonban nemcsak az számít, hogy papíron mekkora összeg válik hozzáférhetővé.
A pénzekhez kapcsolódó feltételeket teljesíteni kell, a programokat elő kell készíteni, szerződéseket kell kötni, majd a forrásokat tényleges beruházásokra kell fordítani.
A mostani közel 500 milliárdos energetikai csomag ezért már annak egyik konkrét példája, mire kezdik felhasználni a felszabaduló uniós pénzeket.
Az MFB-t éppen ezért alakították át
A Magyar Fejlesztési Bank szerepe sem véletlenül került elő ennyire hangsúlyosan.
A kormányváltás után az MFB vezetését lecserélték, élére júniusban Gerendás János került. A bank átalakításának egyik fő célja éppen az volt, hogy alkalmas legyen a jelentős mennyiségű uniós fejlesztési pénz gyors kezelésére és továbbítására.
Kapitány István az első száz kormányzati nap mérlegében azt közölte, hogy korábban már 1,8 milliárd eurónyi helyreállítási forrást sikerült elérhetővé tenni lakhatási és kis- és középvállalkozási fejlesztésekre az MFB-n keresztül.
A fejlesztési bank így az uniós pénzek hazahozatalának egyik központi intézményévé válik.
Miért sürgős ennyire a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése?
Mert az energiarendszerünk közben gyorsabban változik, mint szinte bármikor korábban.
A napelemek termelése napszaktól és időjárástól függ. A szélerőműveknél ugyanez igaz a szélre. Közben az elektromos autók és a hőszivattyúk terjedése a fogyasztási oldalon is új terhelést jelent.
A régi rendszer alapvetően arra épült, hogy néhány nagy erőműből viszonylag kiszámíthatóan érkezik az energia a fogyasztók felé.
A jövő rendszere ennél sokkal összetettebb: egyszerre rengeteg helyen termelünk és fogyasztunk áramot, ezt pedig a hálózatnak valós időben kell egyensúlyban tartania.
A kormány emellett legalább 700 MW új szélenergia- és tárolói kapacitásra készít elő pályázatot, hosszabb távon pedig további legalább 3000 MW szélerőművi fejlesztéssel számol. Az energiatárolási kapacitást szintén 3000 MW-tal növelnék. Ezekhez viszont elengedhetetlen a hálózat korszerűsítése.

Ettől olcsóbb lesz az áram?
Közvetlenül és azonnal nem. Az 500 milliárd forintos beruházás nem egy villanyszámla-csökkentő támogatási program, hanem infrastruktúra-fejlesztés.
Hosszabb távon azonban egy korszerűbb hálózat több megújuló energia befogadását, kisebb rendszerüzemeltetési problémákat és nagyobb ellátásbiztonságot tehet lehetővé. A hazai energiatermelés növekedése pedig csökkentheti az importfüggőség egy részét is.
Kapitány István szerint a program célja éppen az, hogy a fejlesztések erősítsék Magyarország energiafüggetlenségét és versenyképességét.
Ez azonban többéves folyamat, ezért az 500 milliárdot nem érdemes úgy értelmezni, mintha annak hatását már a következő havi villanyszámlán látnánk.
És még messze nincs vége az uniós pénzek történetének
A mostani bejelentés azért fontos, mert a korábban elérhetetlen uniós források körüli vita lassan átlép egy új szakaszba.
Már nemcsak arról szól a kérdés, hogy Magyarország hozzáfér-e a pénzekhez, hanem arról is, hogy milyen gyorsan és milyen fejlesztésekre sikerül azokat elkölteni.
Az energetikai program esetében most megtörtént egy fontos lépés: megkötötték mind az öt támogatási szerződést, a közel 500 milliárd forintos keret pedig már az MFB-nél van. Most jön a nehezebb rész.
Ebből az 500 milliárdból valódi vezetékeknek, hálózati fejlesztéseknek és okosmérőknek kell születniük.
És végső soron ez dönti majd el, hogy a hatalmas összegű uniós támogatást mennyire sikerült valóban érezhető magyarországi fejlesztéssé alakítani.
