Az elmúlt napokban sok magyar ugyanazt a kérdést tette fel: ha tényleg globális felmelegedés van, akkor miért kellett elővenni a pulóvert július közepén?
A hűvös, esős idő valóban szokatlannak tűnik egy olyan hónapban, amikor sokan már a 35–40 fokos kánikulához szoktak. A rövid válasz azonban az, hogy egy hidegebb időszak önmagában nem cáfolja a klímaváltozást.
Az időjárás és az éghajlat nem ugyanaz
A legfontosabb különbség, hogy az időjárás azt mutatja meg, mi történik néhány nap vagy hét alatt, míg az éghajlat évtizedek átlagát vizsgálja.
Ez azt jelenti, hogy:
- egy hűvös július teljesen belefér,
- ahogy egy rendkívül forró nyár is,
- a klímaváltozást azonban hosszú távú adatok alapján lehet megítélni.
Éppen ezért egyetlen hidegfront vagy hűvösebb hét még nem mond semmit a globális trendekről.
Magyarországon is melegszik az éghajlat
Ha az elmúlt évtizedeket nézzük, jól látszik, hogy Magyarország átlaghőmérséklete emelkedett.
Ennek következményei többek között:
- gyakoribb hőhullámok,
- enyhébb telek,
- hosszabb aszályos időszakok,
- egyre szélsőségesebb időjárási események.
Vagyis nem arról van szó, hogy minden nap melegebb lesz, hanem arról, hogy a hosszú távú átlag folyamatosan emelkedik.
Akkor miért ilyen hideg most?
Az idei hűvösebb idő hátterében elsősorban a légköri áramlások állnak.
Az elmúlt napokban Észak- és Nyugat-Európa felől több hullámban érkezett hidegebb, nedvesebb levegő a Kárpát-medencébe, amely visszavetette a nappali csúcshőmérsékleteket.
Ez természetes meteorológiai folyamat, és korábban is előfordult már.
Sőt, a klímaváltozás növelheti a szélsőségeket
Elsőre furcsának hangozhat, de a felmelegedő klíma nemcsak több hőséget jelenthet.
A kutatók szerint a melegebb légkör több energiát és nedvességet képes tárolni, ami fokozhatja a szélsőséges időjárási helyzeteket:
- hirtelen lehűlések,
- intenzív zivatarok,
- felhőszakadások,
- villámárvizek,
- hosszabb hőhullámok.
Vagyis a változékony időjárás is része lehet annak a folyamatnak, amelyet a klímaváltozás befolyásol.
Régen is voltak hűvös nyarak
Sokan nosztalgiával emlékeznek arra, hogy gyermekkorukban „nem volt ilyen időjárás”. Valójában a meteorológiai feljegyzések szerint korábban is előfordultak hűvösebb nyári időszakok, csak ezekre kevésbé emlékszünk.
Az emberi memória hajlamos a különösen meleg vagy különösen hideg napokat kiemelni, miközben a hosszú távú átlagok pontosabb képet adnak.
Mit várhatunk a következő években?
A szakemberek szerint nem valószínű, hogy a nyarak tartósan hűvösebbé válnak. Inkább arra lehet számítani, hogy a jövőben is váltakoznak majd a rendkívül forró időszakok és az átmeneti lehűlések.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen nyáron belül is előfordulhat:
- 18–20 fokos, esős nap,
- majd néhány nappal később ismét 35 fok körüli hőség.
Ez a változékonyság egyre inkább a magyar nyarak jellemzője.
A hideg hét nem cáfolja a felmelegedést
Bár a mostani hűvös idő sokakat meglepett, ebből nem lehet arra következtetni, hogy a globális felmelegedés megszűnt volna vagy ne létezne. A klímaváltozást nem egyetlen hét vagy hónap alapján mérik, hanem évtizedes adatsorok segítségével.
A mostani időjárás inkább arra emlékeztet, hogy a természet továbbra is képes meglepetéseket okozni – még egy olyan korban is, amikor a hosszú távú mérések egyértelmű melegedő tendenciát mutatnak.
