Újabb súlyos eszkalációval folytatódik az orosz–ukrán háború: orosz drónok csaptak le egy zsúfolt bevásárlóközpontra Krivij Rihben, a támadásban legalább 15 ember meghalt, több mint 130-an pedig megsérültek. Az áldozatok között gyerekek is vannak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Ukrajna válaszolni fog a támadásra, miközben péntek éjjel és szombat hajnalban Kijevet és más ukrán területeket is újabb rakéta- és dróntámadások érték. Európa közben további támogatást ígér Ukrajnának, hétfőn pedig ismét összeül az úgynevezett tettre készek koalíciója.
Az elmúlt napok eseményei alapján egyre távolibbnak tűnik a háború gyors lezárása. Miközben Moszkva azt állítja, továbbra is nyitott a tárgyalásokra, Ukrajna városait egymás után érik az orosz támadások, Kijev pedig egyre mélyebben támad Oroszország területén található katonai és energetikai célpontokat.
A legnagyobb nemzetközi felháborodást most a Krivij Rihben történt támadás váltotta ki.
Bevásárlóközpontot ért dróntámadás, gyerekek is megsérültek
Pénteken orosz drónok csaptak le a közép-ukrajnai Krivij Rih egyik bevásárlóközpontjára. Az AP legfrissebb beszámolója szerint legalább 15 ember meghalt és mintegy 130-an megsebesültek, köztük 23 gyermek. A támadást további csapások követték Mikolajiv és Harkiv térségében is.
Krivij Rih különösen szimbolikus helyszín: ez Volodimir Zelenszkij szülővárosa.
Az ukrán elnök szerint ráadásul nem egyszerűen egyetlen csapás történt. Zelenszkij úgynevezett „double-tap”, vagyis kettős támadásról beszélt: ennek lényege, hogy az első becsapódást rövid időn belül újabb követi, amikor már mentők, tűzoltók és civilek érkezhetnek a helyszínre.
Zelenszkij a támadást orosz atrocitásnak nevezte, és kijelentette, hogy Ukrajna válaszolni fog.
Szombat hajnalban Kijevet is ballisztikus rakétákkal támadták
A támadások ezzel nem értek véget.
Augusztus 22-re virradó éjszaka ballisztikus rakéták indultak Kijev felé, az ukrán légierő egyszerre több közeledő rakétára figyelmeztetett. Az ukrán fővárosban rövid időn belül legalább öt robbanást lehetett hallani.
A szombati támadásokban az AP szerint legalább további két ember meghalt. Kijevben egy vasúti dolgozó vesztette életét egy ballisztikus rakétacsapásban, Zaporizzsja térségében pedig egy dróntámadás követelt halálos áldozatot.
Mindez ráadásul egy rendkívül véres időszak után történik. Két nappal korábban egy Kijev és környéke elleni nagyszabású orosz rakéta- és dróntámadásban legalább 16 ember meghalt és körülbelül 40-en megsérültek. Több mint harminc lakóépület, egy iskola, egy gyermekkórház és egy óvoda is megrongálódott.
Ukrajna egyik legnagyobb problémája: fogynak a Patriot rakéták
A mostani támadássorozat azért is különösen veszélyes, mert az ukrán légvédelem komoly nyomás alatt áll.
A Guardian helyszíni beszámolója szerint Ukrajna kifogyott az amerikai Patriot rendszerekhez használható elfogórakétákból, amelyek különösen fontosak a ballisztikus rakéták elleni védekezésben.
Az AP szerint Oroszország az utóbbi időben éppen ezt a hiányt használja ki egyre intenzívebb rakétatámadásaival. Az ukrán hírszerzés becslése alapján Oroszország havonta több mint 200 rakétát képes előállítani, miközben jelentős készletekkel is rendelkezik.
Ez magyarázhatja, miért kerül ismét előtérbe Kijev egyik legfontosabb követelése a nyugati szövetségesek felé: további légvédelmi rendszerekre és elfogórakétákra van szüksége.
Ukrajna közben Oroszország mélyén támad
Nem egyoldalú azonban a távolsági csapások fokozódása.
Ukrajna egyre intenzívebben támad drónokkal orosz energetikai és katonai létesítményeket. Az elmúlt napokban többek között egy permi olajfinomítót és egy volgográdi katonai repülőteret is támadás ért.
Ennek világos stratégiai célja van: Kijev megpróbálja az orosz hátországban is növelni a háború gazdasági és társadalmi költségeit, miközben az olajipari létesítmények támadásával az orosz állam egyik legfontosabb bevételi forrását is nyomás alá helyezi.
A két fél között így egyre inkább nagyszabású drón- és rakétaháború zajlik, miközben a mintegy 1250 kilométeres szárazföldi fronton jóval lassabban változnak az erőviszonyok.
Már a NATO határainál is egyre több az incidens
Az eszkaláció azért különösen veszélyes Európa számára, mert a háború hatása egyre gyakrabban jelenik meg NATO-tagállamok légterének közvetlen közelében – vagy éppen azon belül.
A Kijev elleni korábbi nagyszabású támadás idején Lengyelország védelmi műveleteket indított, Románia vadászgépeket emelt a levegőbe, Moldova pedig légtérsértésekről számolt be.
Augusztus 14-én egy drón a NATO-tag Lettország légterébe is berepült, amelyet egy, a Baltikumban szolgálatot teljesítő olasz vadászgép lőtt le. A lett hadsereg később megállapította, hogy a drón ukrán eredetű volt, és felmerült, hogy orosz elektronikai zavarás téríthette el az eredeti útvonaláról.
Ez fontos különbség: egy légtérsértés önmagában nem jelenti azt, hogy Oroszország vagy Ukrajna megtámadott egy NATO-tagállamot. Az ilyen esetek azonban növelik egy véletlen vagy félreértelmezett incidens kockázatát.
A NATO közben már az orosz drónfenyegetésre készül
A NATO egyre komolyabban számol azzal, hogy a drónok a következő évek európai biztonságának egyik meghatározó fenyegetését jelentik.
A szövetség közölte, hogy kész megvédeni a NATO teljes területét, és jelentős fejlesztésekbe kezdett: az Index által idézett információk szerint a következő öt évben mintegy 40 milliárd dollárt fordít drónelhárító képességekre, 2027 végéig pedig ötszörösére növelné a kiképzett drónkezelők számát.
A NATO számára tehát már nemcsak az ukrajnai front alakulása a kérdés. Egyre fontosabb az is, hogy képes-e gyorsan felismerni és semlegesíteni a saját légterét megközelítő pilóta nélküli eszközöket.
Közben Moszkva még mindig tárgyalásokról beszél
Az egész helyzet egyik legnagyobb ellentmondása, hogy a katonai eszkalációval párhuzamosan Oroszország továbbra is azt kommunikálja: hajlandó tárgyalni.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken azt mondta, Moszkva kész megfontolni új békejavaslatokat, de azoknak figyelembe kell venniük a „terepen kialakult realitásokat”.
Ez a gyakorlatban komoly akadály.
Oroszország jelenleg Ukrajna területének körülbelül 20 százalékát tartja megszállva, Moszkva pedig olyan rendezést akar, amely figyelembe veszi ezeket a területi viszonyokat. Ukrajna számára ezzel szemben elfogadhatatlan lenne egy olyan béke, amely egyszerűen legitimálná az orosz területszerzést.
A Reuters szerint a formális béketárgyalások lényegében megrekedtek, és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is arra figyelmeztetett, hogy gyors megállapodásra jelenleg kevés esély látszik.
Európa hétfőn újra összeül Ukrajna miatt
A következő fontos diplomáciai eseményre már hétfőn sor kerül.
Emmanuel Macron francia elnök, Andy Burnham brit miniszterelnök és Friedrich Merz német kancellár közösen vezetik majd a „tettre készek koalíciójának” újabb találkozóját. Volodimir Zelenszkij Kijevből vesz részt az egyeztetésen, és jelen lesz António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint a NATO képviselete is.
A találkozó egyik fő célja annak megerősítése lesz, hogy az európai országok folytatják és fokozzák Ukrajna támogatását.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Krivij Rih elleni támadást elítélve további szankciók lehetőségét is felvetette.
Közelebb kerültünk egy NATO–orosz háborúhoz?
A mostani események alapján nem lehet azt állítani, hogy közvetlen NATO–orosz háború küszöbén állunk.
Ezt fontos különválasztani az egyértelműen romló biztonsági helyzettől.
Ami viszont valóban látszik, hogy nő az eszkaláció és egy véletlen konfrontáció kockázata. Egyre több drón és rakéta repül nagy távolságokra, NATO-tagállamoknak egyre gyakrabban kell vadászgépeket riasztaniuk, miközben Ukrajna egyre mélyebben támad Oroszország területén.
Ehhez társul, hogy az orosz–ukrán béketárgyalások érdemi előrelépés nélkül állnak.
A következő napok ezért különösen fontosak lesznek. Zelenszkij válaszcsapást ígért, Oroszország folytatja az ukrán városok elleni támadásokat, hétfőn pedig Európa vezetői arról egyeztetnek, hogyan növeljék tovább Ukrajna katonai támogatását.
A háború 1641. napján tehát egyelőre nem a béke látszik közelebbinek.
Hanem az, hogy mindkét fél egyre nagyobb távolságból és egyre nagyobb intenzitással próbál fájdalmat okozni a másiknak.
