Újra kézzelfogható közelségbe került az euró magyarországi bevezetésének kérdése. A kormány hivatalos célja, hogy Magyarország 2030 környékére teljesítse az euróhoz szükséges maastrichti kritériumokat, a jelenlegi költségvetési helyzet azonban komoly akadályt jelent. A 2026-ra várható 7 százalék körüli államháztartási hiány több mint kétszerese az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalékos határnak. A következő három-négy év gazdaságpolitikája ezért lényegében eldöntheti, mikor válthatja le ténylegesen a forintot az euró Magyarországon.
Az euró magyarországi bevezetése évtizedek óta visszatérő téma, most azonban lényeges változás történt: a 2026-ban hivatalba lépett kormány már konkrét időhorizontot is megjelölt.
Magyar Péter miniszterelnök júniusban, az Eurócsoport elnökével folytatott budapesti tárgyalás után jelentette be, hogy a kormány célja szerint Magyarország 2030 környékére teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat. A kabinet még 2026-ban benyújtja Brüsszelnek az ehhez kapcsolódó felülvizsgált középtávú költségvetési pályát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy 2030. január 1-jén automatikusan euróra ébredünk.
Mit jelent valójában a 2030-as dátum?
A kormány jelenleg nem azt ígéri, hogy 2030-ban bevezeti az eurót, hanem azt, hogy addigra Magyarország teljesítheti a bevezetés pénzügyi és gazdasági feltételeit. A tényleges csatlakozásról ezt követően külön politikai döntésre, valamint további európai eljárásra lenne szükség.
Vagyis a 2030 inkább egy céldátum arra, hogy Magyarország „euróképes” állapotba kerüljön. Ez önmagában is jelentős változás, hiszen az előző kormány hosszú időn keresztül nem határozott meg konkrét céldátumot az euró bevezetésére.
Mi kell ahhoz, hogy Magyarország bevezethesse az eurót?
Az euróhoz nem elég egyszerűen politikailag eldönteni, hogy lecseréljük a forintot. Magyarországnak teljesítenie kell az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumokat. Ezek többek között az inflációra, az államháztartási hiányra, az államadósságra, a hosszú távú kamatokra és az árfolyam stabilitására vonatkozó feltételeket tartalmaznak.
A költségvetési hiánynak főszabály szerint a GDP 3 százaléka alatt kell lennie, az államadósság esetében pedig 60 százalékos referenciaérték szerepel, illetve megfelelően csökkenő adósságpályára van szükség.
Emellett Magyarországnak legalább két évig részt kell vennie az ERM II árfolyam-mechanizmusban, komoly árfolyamfeszültség nélkül. Ez azt jelenti, hogy a forintot az euróhoz képest egy meghatározott középárfolyam körül kell stabilan tartani.
Jelenleg még egyik kezünkben sincs az euró
Az Európai Bizottság legfrissebb, 2026-os konvergenciajelentése egyértelmű: Magyarország jelenleg nem teljesíti az euró bevezetésének feltételeit.
Már az inflációval is van még feladat. A Bizottság számítása szerint a 2026 májusáig tartó tizenkét hónapban Magyarország átlagos inflációja 3,3 százalék volt, miközben a referenciaérték 2,7 százalék volt. Ugyanakkor a Bizottság arra számított, hogy az infláció 2026 végére már a referenciaérték alá kerülhet.
Van azonban ennél jóval nagyobb akadály: a költségvetés.
A 7 százalék körüli hiány most az euró egyik legnagyobb akadálya
A 2026-os költségvetést eredetileg 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadták el. Az új kormány átvilágítása után azonban egészen más számok kerültek elő.
A Pénzügyminisztérium szerint az EU-val kötött megállapodás és az első kormányzati intézkedések után, további lépések nélkül 7,5 százalék körüli hiány várható 2026-ra. Az egyszeri tételek nélkül is 6,6 százalék körüli értékről beszélünk.
Ez nagyon messze van az euróhoz szükséges 3 százaléktól. Éppen ezért az euróbevezetés szempontjából most nem az a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az euró-forint átváltási árfolyam. Hanem az, hogy néhány év alatt sikerül-e nagyjából megfelezni a magyar költségvetés hiányát.
2027 lehet az első komoly teszt
A Pénzügyminisztérium jelenlegi pályája szerint további intézkedések nélkül 2027-ben még mindig 6,1 százalék körüli hiány várható. Vagyis a kormánynak további egyenlegjavító lépésekre lesz szüksége, ha tartani akarja a 2030 körüli célt.
Augusztus végére várható a 2026-os költségvetés módosítása és az új hivatalos hiánycél, október végéig pedig elkészül a 2027-es költségvetés és a középtávú fiskális terv.
Ez a két dokumentum már sokkal pontosabban megmutathatja, hogy mennyire reális a 2030-as európálya.
Ha a hiány évről évre látványosan csökken, a céldátum hitelesebbé válhat. Ha viszont tartósan 5-6 százalék körül marad, az euróhoz vezető út könnyen hosszabb lehet.
Mi történne a forinttal az euró előtt?
Az egyik legérdekesebb szakasz még a tényleges bevezetés előtt következne. Magyarországnak csatlakoznia kellene az ERM II-höz, amelyet gyakran az euró előszobájának neveznek. Ebben legalább két évet kell eltölteni úgy, hogy a forint árfolyama megfelelően stabil maradjon az euróhoz képest. Ez azért lényeges, mert az eurót nem egyik napról a másikra vezetnék be egy éppen aktuális EUR/HUF árfolyamon.
A folyamat során kialakul egy központi árfolyam, majd a tényleges csatlakozáskor véglegesen rögzítik az átváltási arányt. Vagyis ha egyszer Magyarország belép az ERM II-be, az már sokkal erősebb jelzés lesz az euró tényleges közeledéséről, mint bármely politikusi céldátum.
2030-ban tehát már euróval fizetünk?
Jelenlegi információk alapján ezt nem lehet kijelenteni. A kormány hivatalos vállalása az, hogy 2030 környékére teljesítsük a maastrichti feltételeket, nem pedig az, hogy eddigre mindenképpen megtörténjen maga a pénzcsere.
Ha azonban a költségvetési konszolidáció gyorsan halad, az infláció tartósan alacsony marad, az államadósság megfelelő pályára kerül és Magyarország időben belép az ERM II-be, akkor a következő évtized elején már valóban reális közelségbe kerülhet az euró. Ha ezek a folyamatok csúsznak, a tényleges bevezetés is későbbre tolódik.
Mi változna nekünk az euróval?
A leglátványosabb változás természetesen az lenne, hogy eltűnne a forint árfolyamkockázata az euróövezettel szemben.
Nem kellene eurót váltani egy olaszországi vagy horvátországi nyaraláshoz, megszűnne az EUR/HUF árfolyam mindennapi jelentősége, és az euróban árazó magyar vállalkozásoknak is jóval kisebb devizakockázattal kellene számolniuk.
Magyar Péter júniusban azzal érvelt, hogy az euró fegyelmezettebb költségvetési politikát, kisebb árfolyamkockázatot és olcsóbb államadósság-finanszírozást is hozhat.
Az eurónak ugyanakkor ára is van: Magyarország feladná az önálló monetáris politikát, vagyis az alapkamatot és az euróövezet egészét érintő monetáris döntéseket már az Európai Központi Bank határozná meg.
Ezért az MNB korábban is azt hangsúlyozta, hogy az euró bevezetésének nem önmagában kell célnak lennie, hanem megfelelő gazdasági felzárkózás és versenyképesség mellett érdemes megtörténnie.
Most három dátumot érdemes figyelni
Az első 2026 augusztusának vége, amikor kiderül az idei módosított hiánycél.
A második 2026 októberének vége, amikor megismerhetjük a 2027-es költségvetést és a következő évekre tervezett hiánypályát.
A harmadik pedig 2030 környéke.
Ha addigra valóban 3 százalék környékére sikerül leszorítani a hiányt, megfelelő pályán lesz az államadósság, teljesülnek a további konvergenciakritériumok és Magyarország az ERM II feltételeinek is megfelel, akkor az euró bevezetése már nem az évtizedek óta ismételgetett „egyszer majd” kategóriába tartozna.
Jelenleg azonban a forint leváltásának nincs hivatalosan kitűzött dátuma. Van viszont először hosszú idő után egy konkrét gazdaságpolitikai céldátum: 2030 környékére euróéretté tenni Magyarországot. És hogy ebből valóban euró lesz-e, annak egyik legfontosabb válaszát már a következő néhány hónap költségvetési számai megadhatják.
