A magyar autós számára elsőre meglehetősen távolinak tűnhet, mi történik Irán és Omán között. Pedig a Hormuzi-szoros körüli politikai és katonai feszültség közvetve azt is befolyásolhatja, mennyit fizetünk néhány hét múlva a benzinkúton.
Augusztus 10-én ismét a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalára figyelnek az olajpiacok. Irán és Omán egy új hajózási megállapodáson dolgozik, amely megkönnyíthetné az áthaladást, a teljes rendezés azonban továbbra sem biztos. Irán ugyanis az Egyesült Államok lépéseihez is feltételeket köt. A tét pedig óriási.
Mi az a Hormuzi-szoros, és miért érdekeljen minket?
A Hormuzi-szoros egy keskeny tengeri átjáró Irán és az Arab-félsziget között. Jelentőségét az adja, hogy a Perzsa-öböl nagy olajtermelő országainak exportja jelentős részben ezen keresztül jut el a világpiacra.
A 2026-ban kirobbant közel-keleti konfliktus után az olajszállító hajók forgalma szinte teljesen leállt a szoroson. A Világbank áprilisi jelentése szerint a konfliktus előtt a Brent olaj ára még 72 dollár körül állt hordónként, majd a háború és a szállítások összeomlása után 100 dollár fölé ugrott.
Áprilisban egy ponton a Brent ára egészen 126,41 dollárig emelkedett.
Ez már nem egyszerűen külpolitikai probléma volt: világszerte megjelent az üzemanyagárakban és az inflációs félelmekben.
Mi történik most?
Augusztus 10-én már jóval nyugodtabb a helyzet, mint tavasszal, de megoldás továbbra sincs. A Reuters friss beszámolója szerint Irán azt közölte, hogy közel járnak az Ománnal kötendő hajózási megállapodás véglegesítéséhez. Ez új útvonalakat nyithatna a Hormuzi-szorosban.
Csakhogy van egy nagy „de”.
Teherán továbbra is azt állítja, hogy a szoros teljes megnyitása az Egyesült Államok lépéseitől is függ. Az iráni követelések között amerikai engedmények, az olajszankciók enyhítése és befagyasztott iráni pénzek felszabadítása is szerepel.
Vagyis innentől már tényleg belépünk a politikába: ami Washingtonban vagy Teheránban történik, annak előbb-utóbb gazdasági következménye lehet Európában is.
Hol áll most az olaj ára?
Van azért jó hír is.
A Brent nyersolaj ára hétfőn 83,50 dollár körül stabilizálódott hordónként, vagyis messze van az áprilisi 126 dollár feletti csúcstól. A piac tehát jelenleg nem azt árazza, hogy újra teljesen összeomlik az ellátás.
Ugyanakkor az olajkereskedők nagyon érzékenyen figyelik a Hormuzi-szorosról érkező híreket. Már annak is lehet árhatása, ha romlik vagy javul egy megállapodás esélye.
De ebből hogyan lesz drágább magyar benzin?
Az üzemanyag ára nem egyszerűen a kőolaj világpiaci árának forintra átszámított változata.
A magyar kutakon kialakuló árra többek között hatással van:
- a kőolaj világpiaci ára;
- a finomított benzin és gázolaj nemzetközi jegyzésára;
- a forint dollárral szembeni árfolyama;
- az adók;
- a finomítás és szállítás költsége;
- valamint a hazai nagy- és kiskereskedelmi árazás.
Ezért abból, hogy ma emelkedik a Brent ára, nem következik automatikusan, hogy holnap ugyanennyivel drágább lesz a benzin. A tartós világpiaci drágulás viszont előbb-utóbb megjelenhet az üzemanyagárakban.
És itt válik igazán érdekessé a politika
A Hormuzi-szoros helyzete jó példa arra, hogy a geopolitika milyen gyorsan megérkezhet a hétköznapjainkba.
Az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos döntései befolyásolhatják a szoros megnyitását. Az iráni vezetés döntései hatással lehetnek az olajszállításokra. Az olajkínálat változása pedig megmozdíthatja a világpiaci árakat. Ha pedig az energia tartósan drágul, annak nemcsak a benzinkúton lehet következménye.
A drágább üzemanyag növeli a szállítás költségeit, ami idővel az élelmiszerektől kezdve a csomagküldésig rengeteg termék és szolgáltatás árába beépülhet. Ez az egyik oka annak, hogy az olajár alakulását a jegybankok és a kormányok is kiemelten figyelik.
Most akkor drágulni fog a benzin?
Ezt jelenleg nem lehet biztosan kijelenteni.
Sőt, a hétfői piaci helyzet alapján egyelőre nincs újabb nagy olajársokk: a Brent 83,50 dollár környékén mozgott. A veszély inkább abban rejlik, mi történik ezután.
Ha sikerül megállapodni a Hormuzi-szoros hajózási rendjéről és növekszik az olajforgalom, az lefelé nyomhatja az árakat. Ha viszont ismét eszkalálódik a konfliktus és csökken az áthaladó olaj mennyisége, újra megindulhat felfelé az ár.
Éppen ezért a következő hetekben a magyar autósoknak is érdemes fél szemmel figyelnie a Hormuzi-szorosról érkező híreket.
