A képeken KÖZÉRT-pult, apró tejivó, hatalmas mechanikus mérleg és cekkerrel várakozó vásárlók láthatók. Aztán néhány évvel később már hosszú önkiszolgáló polcok és 17 kasszás ABC-áruház jelenik meg. A magyar boltok meglepően gyorsan alakultak át.
Ma bemegyünk egy szupermarketbe, végignézünk húszféle tejet, fél falnyi joghurtot és három sor üdítőt, majd az önkiszolgáló kasszánál a telefonunkkal fizetünk. A Fortepan régi fotóit nézve viszont gyorsan kiderül, hogy alig néhány évtizeddel ezelőtt egészen másképp nézett ki egy hétköznapi bevásárlás.
A KÖZÉRT-ben még a boltos mérte ki, amit kértünk
Az egyik korai fotón a vásárlók egy üvegpult előtt állnak, mögötte két eladó dolgozik. A pulton hatalmas hús- és szalonnadarabok, a polcokon konzervek, italok és szardellapaszta sorakozik, középen pedig ott áll a KÖZÉRT feliratú mechanikus mérleg.
A felvágottat az eladó szeletelte, lemérte és becsomagolta. Nem kellett tíz gyártó harmincféle sonkája között válogatni, viszont egy környékbeli boltban jó eséllyel azt is tudták, ki mit szokott kérni.
Ma ezt személyre szabott vásárlói élménynek neveznénk. Akkor a boltos egyszerűen megjegyezte.
Reggel hatkor már nyitva volt a tejivó
Az egyik legérdekesebb képen egy apró, kör alakú tejivó látható. A nyitvatartási tábla szerint reggel 6 és délután 1 között működött, a pult előtt pedig kosarakkal és táskákkal várakoztak a vásárlók.
A kisebb, gyakoribb bevásárlás sokkal természetesebb része volt a hétköznapoknak. Kenyérért, tejért vagy felvágottért rendszeresen lementek a boltba, és a saját kosár vagy cekker alapfelszerelésnek számított.
Tulajdonképpen évtizedekkel korábban újrahasználható bevásárlótáskával jártunk, mint hogy valaki angol nevet adott volna a fenntartható életmódnak.
Az ABC a maga idejében kifejezetten modern volt
Ma az ABC szó hallatán inkább egy régi lakótelepi kisbolt jut eszünkbe, a hetvenes években azonban az önkiszolgáló üzlet modern kereskedelmi formának számított.
Az egyik fotón egy 1975-ben megnyitott ABC bejárata látható. Az ajtó mögött műanyag kosarak sorakoznak, az üzlet pedig hétköznap már reggel fél hattól este nyolcig nyitva tartott. A vásárló fogta a kosarat, végigjárta a polcokat, és maga választotta ki az árut.
A korszak másik üzletbelsőjén már külön táblák segítik a tájékozódást: likőr és pálinka, csokoládé és bonbon, fűszeráruk, szardínia, tésztaáruk, csemegeborok. Az üzlet felépítésének logikája meglepően közel áll egy mai szupermarketéhez.
A polcok sem mindig voltak üresek
A korszak boltjairól hajlamosak vagyunk automatikusan üres polcokra gondolni, a Fortepan egyik színes fotója azonban egészen más képet mutat. Az italrészlegen több sorban, szinte faltól falig állnak az üvegek, a dolgozók pedig rekeszekből töltik fel a polcokat.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lettek volna ellátási problémák vagy nehezen beszerezhető termékek. A választék sem hasonlítható egy mai hipermarket kínálatához. A képek viszont jól mutatják, hogy a hetvenes évek nagyobb ABC-i már komoly árukészlettel és tudatosan kialakított üzlettérrel működtek.
Sőt, a polcvégi kihelyezés sem mai találmány. Az egyik képen külön kis kosárban kínálják a szardellát és a kolbászkrémet, jól látható ártáblával. A marketingesek már akkor is tudták, hogy van az a termék, amiért nem indultál el, de azért még bekerülhet a kosárba.
És volt olyan ABC, ahol 17 kassza várta a vásárlókat
Talán a legmeglepőbb fotón egy hatalmas kasszasor látható. A mennyezetről a 14-es, 15-ös, 16-os és 17-es pénztár számai lógnak, a vásárlók pedig már fém bevásárlókocsikkal érkeznek.
A falon közben egy egyszerű mondat olvasható: „Kedves vásárlónk! Máskor is szívesen látjuk!”
Nem volt hűségapplikáció, pushüzenet és ötszáz forintos kupon, ha értékelted a vásárlást. A nagyobb ABC-k működése azonban már egyértelműen a modern szupermarketek világát előlegezte meg.
Néhány fotón szinte végignézhetjük, hogyan született meg a mai bevásárlás
Ha egymás mellé tesszük ezeket a Fortepan-képeket, látványos az átalakulás. A pult mögött dolgozó boltos és a mechanikus KÖZÉRT-mérleg világától néhány évtized alatt eljutottunk az önkiszolgáló polcokig, a bevásárlókocsikig és a 17 kasszás ABC-áruházig.
A termékek, a csomagolások és a frizurák azóta alaposan megváltoztak, de a hetvenes évek boltjaiban már meglepően sok olyan részlet megjelent, amelyet ma is természetesnek veszünk.
Talán ezért olyan jó nézni ezeket a képeket. Elsőre egy teljesen más világot látunk rajtuk, aztán egyre több ismerős részletet veszünk észre.
Csak az önkiszolgáló kassza nem szólt még ránk, hogy váratlan árucikk került a csomagolótérbe.
