Néhány éve Magyarországon még azt is magyarázni kellett, hogyan kell kimondani a padel nevét, ma pedig egyre több üvegfalú pálya jelenik meg Budapesten és vidéken is. Ismerősök szerveznek meccseket munka után, céges csapatépítések költöznek padelpályára, miközben Cristiano Ronaldo, David Beckham és Lionel Messi neve is rendszeresen felbukkan a sport körül.
Első ránézésre könnyű azt gondolni, hogy a padel egyszerűen a tenisz könnyített, Instagram-kompatibilis változata. Kisebb a pálya, furcsa az ütő, párosban játsszák, és még a falról visszapattanó labdát is meg lehet ütni. A számok azonban egészen mást mutatnak: a padel az elmúlt évek egyik leggyorsabban növekvő sportágává vált, profi versenysorozattal, világranglistával és egyre komolyabb üzleti háttérrel.
De mitől kattant rá ennyi ember, mit mozgat meg valójában, és tényleg sportnak számít, vagy csak az új golf lett belőle?
A tenisz és a squash találkozása – csak sokkal könnyebb elkezdeni
A padelt általában négyen, kétfős csapatokban játsszák egy 10×20 méteres, üveg- és rácsfalakkal körbevett pályán. A pontozás nagyon hasonlít a teniszhez, az adogatás viszont alulról történik, a tömör ütőn pedig nincsenek húrok.
A legnagyobb különbséget mégis a falak jelentik. Ha a labda lepattan a pályán, majd az üvegfalnak ütközik, a játék nem feltétlenül ér véget: a labdát vissza lehet játszani. Az első alkalommal ez általában teljes káosznak tűnik, néhány meccs után viszont éppen ez válik a sport egyik legélvezetesebb részévé.
A padel egyik legnagyobb előnye, hogy kezdőként is viszonylag gyorsan kialakulnak hosszabb labdamenetek. Teniszben hónapokig lehet küzdeni a szervával és az alapütésekkel, mielőtt két kezdő valóban élvezetes meccset tud játszani egymással. Padelben gyakran már az első alkalom végére megszületik az a labdamenet, ami miatt mindenki azonnal új időpontot akar foglalni.
Tényleg komoly edzés? Másfél óra játék után valószínűleg nem lesz kérdés
A kisebb pálya megtévesztő. Padel közben nem futunk hosszú kilométereket egyenletes tempóban, helyette folyamatosan rövid sprinteket, oldalirányú mozgásokat, kitámasztásokat és gyors irányváltásokat végzünk.
A láb és a farizom különösen sokat dolgozik, mert szinte minden labdánál újra kell pozicionálni a testet. Az ütések közben a törzs folyamatosan stabilizál és forog, miközben a váll, a kar és a hát felső része is terhelést kap. A gyors reakciók és ismétlődő intenzív szakaszok miatt az állóképességet is fejleszti.
Nem klasszikus erősítő edzés, tehát önmagában a padeltől valószínűleg senki nem épít testépítő izomzatot. Viszont olyan teljes testes mozgás, amely egyszerre dolgoztatja meg a koordinációt, az egyensúlyt, a reakcióidőt és a keringési rendszert.
Talán éppen ezért működik azoknál is, akik egyébként nehezen veszik rá magukat az edzésre. Padel közben ugyanis nem azt számolod, hány perc van még hátra a kardióból, hanem azt próbálod kitalálni, hogyan érheted el a falról teljesen váratlan irányban visszapattanó labdát.
Pedig a padel egyáltalán nem új sport
A padel története az 1960-as évek végén, Mexikóban kezdődött. Enrique Corcuera acapulcói otthonában alakított ki egy fallal körülvett pályát, amelyből fokozatosan megszületett a mai játék korai változata.
A sport innen Spanyolországba, majd Argentínába került, és évtizedeken keresztül elsősorban a spanyol nyelvű országokban volt igazán népszerű. Spanyolországban ma már teljesen hétköznapi sportnak számít, az elmúlt években azonban Európa többi része is elképesztő tempóban kezdett felzárkózni.
Világszerte már több tízmillió ember játszik rendszeresen vagy alkalmanként padelt, a pályák száma pedig néhány év alatt tízezrekkel nőtt. Nagy-Britanniában például rövid idő alatt többszörösére emelkedett a játékosok száma, miközben Európa nagyvárosaiban sorra nyílnak az új klubok.
Ez már nehezen magyarázható egy rövid életű közösségimédia-trenddel.
Magyarországon is egyre nehezebb szabad pályát találni
A magyar padelélet néhány évvel ezelőtt még néhány budapesti klub körül koncentrálódott, ma viszont Budapesten és az agglomerációban is folyamatosan jelennek meg új pályák, miközben vidéken szintén terjed a sport.
A pontos országos pályaszámot nehéz meghatározni, mert nincs egyetlen, valós időben frissülő nyilvános adatbázis, amely minden kereskedelmi és sportegyesületi pályát tartalmazna. Az viszont jól látszik, hogy már amatőr ligák, versenyek és szervezett sportélet épült a padel köré.
A gyors terjedés mögött üzleti ok is van. Egy padelpálya jóval kisebb területet igényel, mint egy teniszpálya, miközben egyszerre négy játékos használja. A klubok ráadásul jellemzően óradíjas rendszerben működnek, az ütőbérlés, az edzések és a vendéglátás pedig további bevételt jelenthet.
Nem véletlen, hogy a padel világszerte komoly befektetői érdeklődést vonz.
A profi padel már egyáltalán nem hobbi
A sport legmagasabb szintjén ma már profi játékosok, nemzetközi ranglisták és komoly versenysorozatok működnek. A Premier Padel a világ több országában rendez tornákat, a legjobb játékosok pedig főállású sportolóként készülnek.
Világbajnokságot is rendeznek, a sportág pedig már az Európa Játékokon is szerepelt. Az olimpiai programba egyelőre nem került be, de a nemzetközi padelszövetség régóta dolgozik azon, hogy ez a következő években megváltozzon.
Vagyis a padel mára jóval több annál, mint hogy négy üzletember munka után ütöget egy üvegfalú pályán.
Akkor miért tűnik mégis inkább lifestyle-nak, mint sportnak?
Valószínűleg azért, mert a padel terjedésének egyik motorja éppen a közösségi élmény. Négy ember kell hozzá, a meccsek általában egy-másfél órásak, és sok modern klub eleve úgy épül fel, hogy a játék után legyen hol enni, inni vagy egyszerűen együtt maradni.
A sport körül közben megjelentek a luxusmárkák és a világsztárok is. Cristiano Ronaldo saját padelprojektekben érdekelt, David Beckham és Lionel Messi is játszott már, Andy Murray pedig üzleti oldalról is bekapcsolódott a sportba. A divatmárkák szintén felfedezték maguknak a padelt, így ma már prémium ütők, dizájner sportruhák és kifejezetten látványos klubok épülnek köré.
Kicsit olyan folyamat zajlik, mint korábban a futásnál vagy a reformer pilatesnél: maga a mozgásforma nem új, de hirtelen kialakult körülötte egy teljes életstílus.
Divathullám vagy tényleg velünk marad?
A padel legnagyobb előnye valószínűleg nem az, hogy új sportot talált fel. Sokkal inkább az, hogy kijavított néhány dolgot, ami más ütős sportoknál kezdőként nehézséget okoz.
Könnyebb elkezdeni, gyorsabban ad sikerélményt, társasági programként is működik, közben pedig megfelelő tempó mellett valódi fizikai terhelést jelent. Aki pedig elkezd fejlődni, hamar rájön, hogy a könnyű belépés mögött meglepően összetett taktika és technika van.
Talán ezért történik olyan gyakran ugyanaz: valaki egyszer elmegy kipróbálni, egy héttel később újra pályát foglal, egy hónap múlva pedig már saját ütőt nézeget.
A padel nem attól lett ennyire népszerű, mert könnyű sport. Hanem attól, hogy már akkor élvezhető, amikor még egyáltalán nem vagy jó benne.
